„A személyigépkocsi-használat jelentős mértékben át fog terelődni az elektromos meghajtás irányába. Lépésről lépésre haladunk, hogy a vállalati és a magánszemélyek szintjén is elérhető legyen az e-autók használata hazánkban.”
– mondta Tóth-Fekete Róbert, a Mol-csoport e-Mobilitási vezetője a Világgazdaság Energiastratégia 2019 című konferencia panelbeszélgetésén. Hozzátette, Magyarország jelenleg közel hatszáz elektromos autó töltőállomással, és a kelet-közép-európai régióban jelentős darabszámú elektromos autóval rendelkezik.
Jászay Tamás, a Budapesti Elektromos Művek vállalatfejlesztési igazgatója elmondta, hogy az elektromos autók piaca folyamatosan bővül, de ez a technológia kétségtelenül jelentős költségekkel jár.
„Ezeknek az autóknak az áruk és a töltési költségeik is magasak, de várható, hogy az akkumulátorok ára, a járművek beszerzési értéke is csökken. Egy teljesen új iparág jön létre, amely részben be tud majd integrálódni a villamosenergia-iparba”
– tette hozzá.
„A válság idején Németországban egymillió elektromos autó legyártását ígérték, azonban ez a típus messze nem robbantotta fel az autóspiacot” – mondta Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője. Hozzátette, ennek ellenére az e-autók a mindennapi életünk része lesz, azonban erről csak hosszútávon lehet beszélni.
„Valószínű, hogy az elektromos meghajtás a »jövőmeghajtása« lesz bizonyos használati szinten, hiszen a mobilitás egy komplex rendszer és nem mindenhol alkalmas az elektromos autó használata. Jelenleg még csak egy fejlődési szint elején vagyunk és nagyon sok fejlesztés még mindig folyamatban van”
– tette hozzá Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke.
A Mol-csoport e-Mobilitási vezetője kitért arra is, fontos, hogy az e-autók zöldenergiát használjanak, ezért a MOL napelemmel működő töltőállomások kifejlesztésén is dolgozik. Az elektromos autók elterjedéséhez azonban nem elég a környezettudatosság, mivel a jövedelmi viszonyok jelentősen befolyásolják a vásárlási szokásokat.
„Fontos, hogy a megújuló termelés terjedjen el olyan mértékben, hogy valóban megalapozza a környezetkímélő közlekedést, amennyiben az elektromos lesz. Az akkumulátorok súlya miatt feltehetően a szállítási-, fuvarozási szektorban az üzemanyag cellás alternatív hajtás kerül majd előtérbe.”
– hangsúlyozta Tóth-Fekete Róbert.
Erdélyi Péter hozzátette azonban, hogy „átlagosan 14 tonna széndioxid keletkezik egy elektromos autó előállításánál, ez más járművek esetében 9 tonna körüli kibocsátást jelent.”
Azt is mondta, hogy egy ország energiaiparát átállítani szénről egy teljesen alternatív rendszerre nem pár év munkát jelent. Véleménye szerint a kelet-európai országok azzal is sokat tehetnének a környezetvédelemért, ha fellépnének a használt, mára elavult járművek importálása ellen.
Tóth-Fekete Róbert emlékeztetett arra, hogy új lehetőségeket teremt az elektromos autó piacának megjelenése, hiszen azok az országok, amelyek korábban az autóiparban versenyhátrányban voltak, mára sokkal könnyebben jutnak lehetőséghez.
„Kínában ötszáz regisztrált autógyártó van. Az ázsiai országnak már olyan importőrei vannak, amelyek Európába és az Egyesült Államokba is szállítanak kínai járműveket”
– tette hozzá. Majd a digitalizáció elterjedéséről az alábbit mondta:
„A digitalizációs élmény az elektromos autóknál sokkal intenzívebb, kézzelfoghatóbb lesz, mint a hagyományos meghajtású autóknál. Például az elektromos autókhoz kapott applikációban már a használati időszakban bármikor vásárolhatunk majd nagyobb hatótávot, vagy épp nagyobb sebességet. Látva az okostelefonok mindent elsöprő elterjedését, az e-autózást is gyorsan népszerűvé fogják tenni ezek a megoldások.”
Új kihívok jelentek meg a Tesla és Kína tekintetében is, így már nem az a kérdés, hogy lesz-e e-mobilitás, hanem az, hogy a szereplők között kik fogják a tempót diktálni az elkövetkező évtizedekben.
forrás: Világgazdaság
