Az európai autóipar válsága hétfőn Győrben kap hangot. November 9-én, 11:30-kor nemzetközi szakszervezeti tüntetés kezdődik a győri Audi Aréna előtt, ahová a magyar érdekképviseletek mellett osztrák, német, cseh, szlovák, lengyel és szlovén küldöttségek is érkeznek. A szervezők üzenete világos: az európai döntéshozóknak és befektetőknek meg kell érteniük, hogy a leépítések, gyárbezárások és elmaradó beruházások emberek millióit érintik. A 24.hu nyomán a Portfolio által közölt hír szerint az esemény tétje jóval túlmutat egyetlen városon vagy cégen.
Mit követelnek a győri tüntetésen?
A szervezők közleménye szerint a demonstráció célja, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek az európai döntéshozóknak és befektetőknek. A szakszervezetek két fő követelést fogalmaztak meg: meg kell őrizni az európai autóipari munkahelyeket, és meg kell tartani a munkakörülmények jelenlegi színvonalát. A tiltakozás kifejezetten a leépítések, a gyárbezárások és a beruházások visszafogása ellen szól, amelyekről az elmúlt hónapokban szinte hetente érkeztek hírek a nagy európai beszállítóktól és autógyártóktól.
A rendezvény rangját jelzi, hogy személyesen érkezik Judith Kirton-Darling, az IndustriAll European Trade Union főtitkára is. Az IndustriAll a gyártóipari dolgozók legnagyobb európai szakszervezeti szövetsége, ezért részvétele azt üzeni, hogy a győri esemény nem helyi bérvita, hanem európai szintű figyelmeztetés. A szervezők a várható résztvevők számát nem közölték.
Miért éppen Magyarország és miért Győr?
Győr az Audi Hungaria révén a magyar autóipar egyik szimbolikus központja, és a régióban is az egyik legnagyobb motor- és autógyártó helyszín. A közép-európai országok, amelyekből a küldöttségek érkeznek, mind erősen függnek az autóipartól. Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon is az ipari termelés és az export egyik legfontosabb húzóágazata. Ezért ha az európai autóipar megbillen, itt a hatás sokkal közvetlenebb, mint a nyugati, diverzifikáltabb gazdaságokban.
14 millió ember megélhetése a tét
A szervezők által idézett felmérések szerint az európai munkavállalók 6-7 százaléka dolgozik az autóiparban, ami nagyjából 14 millió ember megélhetését jelenti. Ez a szám a gyártósorokon túl a beszállítókat, a logisztikát, a kereskedelmet és a szervizeket is magában foglalja. Ezért az iparág átalakulása az egész európai munkaerőpiacra hatással van.
A feszültség jól látszik a beszállítói láncban is. A Magyarországon is gyártókapacitással rendelkező Schaeffler a napokban újabb 3460 munkahely megszüntetését és öt európai telephely bezárását jelentette be, miután 2024 novemberében már 4700 európai állás leépítéséről döntött. A német beszállító a villanyautós alkatrészeken 571 millió eurós veszteséget szenvedett el, amiről az e-cars.hu is beszámolt. A villanyautókra való átállás tehát a beszállítóknál is komoly átrendeződést hoz, és sok helyen a leépítés lett a válasz.
Az elektromos átállás és a szabályozás bizonytalansága
A tüntetés időzítése nem véletlen. Az európai autóipar egyszerre küzd a kínai gyártók előretörésével, a villanyautós átállás költségeivel és a szabályozás bizonytalanságával. Az Európai Parlament a napokban lazított a 2035-ös szén-dioxid-célon, így a benzines autók 2035 után is forgalomban maradhatnak. Ez a gyártóknak mozgásteret ad, a beruházási döntéseket azonban újabb kérdőjelekkel terheli.
A magyar autóipar különösen kitett ennek az átalakulásnak, hiszen itt egyszerre van jelen a hagyományos motorgyártás és az új villanyautós beruházások hulláma, a debreceni BMW-gyártól a szegedi BYD-üzemig. A győri tüntetés arra emlékeztet, hogy az átállás nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdés is: az új gyárak munkahelyei nem feltétlenül ugyanott és ugyanannak a munkaerőnek jönnek létre, ahol a régiek megszűnnek.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
