A Volvo a története legnagyobb termékoffenzívájára készül: 2030 végéig 13 új autót dob piacra, és ezek közül az egyik első egy kisebb, olcsóbb, kifejezetten Európának szánt villany-SUV lesz. A svéd gyártó a harmadik negyedéves gyorsjelentésében közölte, hogy 2027-ben három új modellt mutat be. Közülük egyet Európának, kettőt Kínának szánnak. Az európai modell átadásai a jövő nyár után indulnak, így a hazai vásárlók már 2027 második felében találkozhatnak az eddigi legkedvezőbb árú, SPA3 alapú Volvóval.
Az EX60 sikere után jön az olcsóbb Volvo villanyautó
A Volvo „globális, akkumulátoros elektromos autónak” nevezi az új modellt, amely egy nagy, alacsonyabb árszintű piaci szegmenst céloz Európában. Ezen túl a gyártó egyelőre semmilyen részletet nem árult el, se méretet, se hatótávot, se árat. Azonban szinte biztos, hogy a jelenlegi EX40 utódjáról van szó, és tömegpiaci modellként szinte biztosan SUV lesz. Ez logikus lépés, hiszen a kompakt prémium SUV-k szegmense Európában az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb piaci terület. Az új modell a SPA3 platform második autója lesz a nemrég piacra dobott EX60 után, amelyet a Volvo maga is „nagy sikernek” nevezett: Európában már több mint 50 000 rendelést gyűjtött.
Mit tud a SPA3 platform?
A SPA3 a Volvo új, kifejezetten villanyautókra tervezett architektúrája, amely rendkívül széles skálát fed le. A gyártó szerint a szedánoktól és az EX30-hoz hasonló kompakt SUV-któl egészen a háromsoros, nagy EX90-ig bármit lehet rá építeni. Ennek nyomán az olcsóbb modell sok alapvető technológiát örökölhet az EX60-tól, de egy kisebb, kedvezőbb árú csomagban. Az EX60-nál a Volvo a cell-to-body szerkezeti akkumulátort is bevezette, amelynél a cellák közvetlenül a karosszéria szerkezetébe épülnek. Hogy ez az olcsóbb modellbe is bekerül-e, arról egyelőre nincs információ.
EX50 lehet a neve, de az ára még kérdéses
A modell várható neve EX50. A Volvo júliusban levédette ezt a nevet az EU szellemi tulajdoni hivatalánál (EUIPO), és a bejegyzésből kiderül, hogy elektromos autóról van szó. Az Automotive News úgy tudja, hogy az EX50 magasabb és hosszabb lesz, mint a jelenlegi EX40, és 2027 végéig piacra kerül. Az ár körül azonban ellentmondásos információk keringenek. Luis Rezende, a Volvo Cars amerikai elnöke az év elején a The Verge-nek azt mondta, hogy a 2027-es belépő villanyautó ára „nagyon hasonló” lesz az EX30 nagyjából 35 000 dolláros árához, bár nem feltétlenül ugyanilyen olcsó. Ezzel szemben az Automotive News 50 000 dollár alatti kezdőárról ír, ami jelentős különbség. A két adat viszonya azért is bonyolult, mert a Volvo eredetileg 34 950 dolláros áron akarta árulni az egymotoros EX30-at az Egyesült Államokban 2025 végétől, később azonban visszalépett, és teljesen kivette az elektromos SUV-t az amerikai kínálatából.
Piaconként szabott modellek és konnektoros hibridek
A Volvo új stratégiájának lényege, hogy az új modelleket az egyes fő piacokhoz, azaz az Egyesült Államokhoz, Európához és Kínához igazítja. Ez szakítás a korábbi, egységes globális kínálattal. A bejelentett 13 új modell 2027 és 2030 vége között évente átlagosan három–négy újdonságot jelent, ami a Volvo méretű gyártótól kifejezetten sűrű tempó. A villanyautók mellett a cég felgyorsítja az XC90 és az XC60 első, nagy hatótávú konnektoros hibrid változatainak bevezetését is. Ezek európai átadásai még idén elindulnak, az amerikaiak röviddel utána. Az XC60 gyártása a dél-karolinai Charlestonban 2027 első negyedévében kezdődik. 2030 végéig a Volvo egy második, teljesen új, többféle hajtáslánccal kínált modell gyártását is elindítja.
Árnyoldalak: lassú felfutás, veszteség és leépítés
Az offenzíva ugyanakkor nehéz időszakban indul. A gyorsjelentéssel kapcsolatos beszámolók szerint az EX60-ból áprilisi gyártásindítása óta mindössze nagyjából 5000 darab készült el, vagyis a rendeléseknek csak a töredéke. A Volvo ezt az új gyártástechnológiával magyarázza, köztük a szerkezeti akkumulátorral és a SPA3 platform miatti átállással, és elismerte, hogy a felfutás „a tervezettnél tovább tart”. Az 50 000 rendelésből eddig nagyjából minden tizedik autó készült el, ami hosszú várakozási időt sejtet az európai vásárlóknak, a magyarokat is beleértve. A harmadik negyedévben a Volvo 3,7 milliárd svéd korona (körülbelül 373 millió dollár) veszteséget könyvelt el, –5,6 százalékos működési árréssel, és szerkezetátalakítás keretében globálisan mintegy 2500 munkahelyet szüntet meg, ebből körülbelül 2000-et Svédországban. Az olcsóbb európai villany-SUV így nemcsak termékújdonság, hanem a gyártó egyik legfontosabb fegyvere a fordulathoz.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
