Kína júniusban olyan határt lépett át, amelyet korábban egyetlen ország sem közelített meg: egyetlen hónap alatt 523 ezer konnektorról tölthető autót – tisztán elektromos és plug-in hibrid modelleket együttvéve – küldött külföldre. Ez az első alkalom, hogy a kínai NEV export meghaladta az 500 ezres havi szintet, és önmagában is jelzi, mekkora súlypont-eltolódás zajlik a globális autóiparban. Miközben az európai és amerikai gyártók még mindig a hazai kereslet ingadozásával küzdenek, Kína immár nem csupán a saját piacát, hanem a világ jelentős részét is ellátja elektromos hajtású járművekkel.
Történelmi csúcs a hazai piacon is
A Kínai Autógyártók Szövetsége (CAAM) friss adatai szerint júniusban az országban eladott új autók 58,5 százaléka már valamilyen alternatív hajtáslánccal – akkumulátoros elektromos (BEV), plug-in hibrid (PHEV) vagy hidrogén üzemanyagcellás (FCEV) technológiával – készült. Ezt a kategóriát Kínában összefoglaló néven új energiás járműveknek, röviden NEV-eknek nevezik. Az 58,5 százalékos arány új történelmi csúcsot jelent a nagykereskedelmi értékesítésben, és ez már a harmadik egymást követő hónap, amelyben a piac új rekordot állít fel. A CNEVPost beszámolója szerint júniusban összesen 1,643 millió NEV talált gazdára, ami 23,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és 9,8 százalékkal haladja meg a májusi eredményt is. A gyártási oldalon 1,598 millió jármű készült el, ami éves összevetésben 26 százalékos bővülésnek felel meg.
Ha kizárólag a tisztán elektromos modelleket nézzük, azok értékesítése 33 százalékkal nőtt, így júniusban 1,142 millió akkumulátoros elektromos autó talált vevőre Kínában. A plug-in hibridek is növekedést mutattak, bár szerényebb ütemben: ezekből 500 ezer darab kelt el, ami 6,5 százalékos bővülést jelent. A tisztán elektromos szegmens tehát továbbra is egyértelműen uralja a kínai NEV-piacot, miközben a plug-in hibridek – ahogy azt az exportadatoknál is látni fogjuk – az exportoldalon meglepően erős lendületet mutatnak.
Fél év alatt majdnem annyi elektromos autó, mint benzines
Az év első hat hónapjában összesen 7,45 millió új energiás járművet adtak el Kínában, ami 7,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Január és június között a NEV-modellek részesedése az új autók piacán elérte a 49,6 százalékot – vagyis Kínában immár gyakorlatilag ugyanannyi alternatív hajtású autó fogy, mint hagyományos belső égésű motorral szerelt jármű. Ez a szám önmagában is jól mutatja, milyen gyorsan zajlik az átállás azon a piacon, amely a globális autóértékesítés legnagyobb szeletét adja.
Ezzel szemben a teljes személyautó-piac jóval visszafogottabb képet mutatott. Júniusban összesen 2,81 millió személyautót adtak el Kínában, ami májushoz képest 6,9 százalékos növekedést jelentett, éves összevetésben azonban 3,2 százalékos visszaesést hozott 2025 júniusához mérve. A csökkenés hátterében elsősorban a belföldi kereslet gyengülése áll, miután a kínai kormány fokozatosan kivezeti a korábbi vásárlási ösztönzőket és támogatásokat. Ez a kettősség – erősödő NEV-szegmens és lassuló teljes piac – az egyik oka annak, hogy a kínai gyártók egyre inkább a külföldi piacok felé fordulnak.
Az export lett a hajtóerő
A kínai autóipart jelenleg elsősorban a rendkívül erős exportteljesítmény tartja lendületben. Júniusban a teljes járműexport először lépte át az egymilliós határt, elérve az 1,037 millió darabot, ami 75,1 százalékos növekedés az előző év azonos hónapjához képest. Ezen belül különösen látványos volt az új energiás járművek exportjának bővülése: a már említett 523 ezer NEV történelmi rekordot jelentett, és 1,6-szeres növekedést az egy évvel korábbi eredményhez képest.
Ha a júniusi 523 ezres NEV-exportot vetítjük egy teljes évre, éves szinten nagyjából 6,3 millió darabos exportkapacitásnak felelne meg – ami önmagában közel akkora volumen, mint amennyit egész Németország piacán évente összesen eladnak minden hajtástípusú autóból. Az is figyelemre méltó, hogy a júniusi teljes járműexporton (1,037 millió) belül az új energiás járművek aránya elérte az 50,4 százalékot – vagyis Kína exportjának immár több mint fele már NEV-modell, miközben fél évvel korábban ez az arány még jóval alacsonyabb volt.
Az exportált NEV-eken belül 309 ezer volt tisztán elektromos, míg 214 ezer plug-in hibrid. Utóbbi kategória 90 százalékos növekedést produkált, vagyis gyorsabban bővült, mint a tisztán elektromos modellek kivitele – ez arra utalhat, hogy a plug-in hibridek különösen jól teljesítenek azokon a piacokon, ahol a töltőinfrastruktúra még kevésbé kiforrott, és a vásárlók biztonságosabbnak érzik a benzinmotoros tartalék meglétét.
Féléves összevetésben is kiemelkedő a bővülés: Kína január és június között összesen 5,1 millió járművet exportált, ami 65,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből 2,36 millió volt új energiás jármű, vagyis a NEV-export fél év alatt több mint megduplázódott.
Mit jelent ez Magyarországnak?
A kínai exportrobbanás nem elvont, távoli statisztika a magyar EV-piac számára. A hazai akkumulátoripar – a debreceni CATL-gigagyár, a gödi Samsung SDI-üzem és az iváncsai SK On-beruházás – szorosan kapcsolódik ugyanahhoz az ellátási lánchoz, amely a kínai gyártókat is kiszolgálja, miközben a szegedi BYD-üzem beindulásával a kínai márkák immár közvetlenül is termelnek Magyarországon. Ha a kínai NEV-export továbbra is ilyen ütemben bővül, az egyszerre jelent versenynyomást a magyar piacon jelen lévő nyugati és koreai márkák számára, és egyben azt is valószínűsíti, hogy a kínai gyártók európai – így magyar – jelenléte a következő években tovább erősödik, akár importtal, akár helyi gyártással.
Az 500 ezres küszöb Peking hosszú távú tervébe illeszkedik
A legfrissebb adatok jól illeszkednek a kínai kormány hosszú távú elektrifikációs stratégiájához. Peking a héten tette közzé a 15. ötéves terv részeként kidolgozott új cselekvési programját, amely szerint 2030-ra az alternatív hajtású járműveknek a teljes hazai járműállomány mintegy 30 százalékát kell majd kitenniük. Ennek eléréséhez az elkövetkező öt évben több mint kétszeresére kell növelni a jelenlegi NEV-állományt, miközben a kormány tovább kívánja bővíteni a töltőhálózatot, az akkumulátorcserélő állomások rendszerét és a hidrogén-infrastruktúrát, egyúttal felgyorsítva a haszongépjárművek elektrifikációját is.
Bár a közvetlen vásárlási támogatásokat Kína fokozatosan megszünteti, a hangsúly egyértelműen a hosszú távú célok felé tolódik: a járműállomány bővítésére, az infrastruktúra fejlesztésére és az iparág versenyképességének további megerősítésére. A júniusi számok alapján úgy tűnik, ez a stratégia egyelőre kifejezetten jól működik – és a hatása egyre inkább Európa, benne Magyarország autópiacán is érezhető lesz.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
