Kecskeméten gyártja majd a Mercedes az új, kisebb G-osztályt

A Mercedes egyik legfontosabb jövőbeli modellje, a legendás terepjáró stílusát idéző, de annál kisebb és megfizethetőbb új autó gyártását nem Németországban, hanem Kecskeméten indítja el a konszern — derül ki a szakmai berkekben megbízhatónak számító Automobilwoche belső értesüléseiből. A döntés azért különösen figyelemre méltó, mert a kis G-osztály a hagyományos G-osztály sikerére épül, amely a Mercedes portfóliójának egyik legmagasabb haszonkulccsal termelő modellje — vagyis a vállalat nem egy melléktermékét, hanem egy stratégiailag kiemelt, új vásárlói réteget megcélzó autót telepít Magyarországra. A hír pontosan azon a napon látott napvilágot, amikor Németországban tízezrek vonultak utcára a Mercedes megszorító tervei ellen, ami jól mutatja, mennyire két külön irányba mozdul most a vállalat európai gyártási térképe.

A kis G-osztály: MMA platform, 600 kilométeres hatótáv

A 2027-re tervezett új modell a Mercedes kompakt autóihoz fejlesztett MMA platformra épül, amely mind belső égésű motoros, mind tisztán elektromos hajtáslánccal kompatibilis. A kisebb, elektromos G-osztály álcázott prototípusát már 2023-ban lencsevégre kapták a fotósok, a tesztelés pedig azóta is folyamatos: a jelenlegi információk szerint a modell mintegy 85 kWh-s akkumulátorral, közel 600 kilométeres hatótávval és 800 voltos DC gyorstöltési architektúrával érkezhet, ami 10-80 százalék között körülbelül 22 perces töltési időt jelent. A hátsó tengelyen egy önálló elektromos hajtásegység (eATS 2.0), az elsőn pedig egy másik, lekapcsolható motor (eATS 1.6) dolgozik majd — vagyis technikailag a modell egyértelműen a nagy testvér, a G 580 EQ tudását próbálja lekicsinyített, olcsóbb csomagba sűríteni, bár a jellegzetes „G-fordulót” (a G-Turn funkciót) valószínűleg nem kapja meg.

Miért pont Kecskemét — és miért nem Rastatt?

A döntés nem előzmény nélküli. A kecskeméti gyár az elmúlt években technológiailag olyan szintre fejlődött, hogy ugyanazon a gyártósoron rugalmasan tud kiszolgálni különböző hajtáslánc-igényeket. Jelenleg az elektromos C-osztály, az A-osztály (belső égésű motorral) és a GLB — utóbbi elektromos változatban, már a legmodernebb 800 voltos architektúrával — készül itt, a kis G-osztály érkezésével pedig négyre nő a Kecskeméten gyártott modellcsaládok száma. Ezzel párhuzamosan egy újabb, 23 000 négyzetméteres üzemegységben, a „BatMon” névre keresztelt sorban már az akkumulátorcsomagok helyi összeszerelése is elindult, ami tovább erősíti a magyarországi bázis stratégiai súlyát a globális Mercedes-hálózaton belül.

A 30 százalék: Kecskemét lesz Európa legnagyobb Mercedes-gyára

A Mercedes vezetése korábban már jelezte, hogy az európai termelés közel harmadát Magyarországról szeretné fedezni — ez az arány a jelek szerint most valósággá válik. Egy beavatott forrás szerint a kecskeméti bővítés nyomán a magyarországi gyártási részesedés a korábbi 15 százalékról 30 százalékra nő, vagyis pontosan a duplájára. A bővítéshez a vállalat mintegy egymilliárd eurót fektetett be, aminek köszönhetően egy újabb gyártási modul épült fel, és a kecskeméti kapacitás 300–400 ezer autóra duplázódott évente. Ezzel a magyar üzem a Mercedes legnagyobb európai gyártóbázisává lép elő — megelőzve Sindelfingent, Rastattot és Brémát egyaránt. A foglalkoztatás is jelentősen bővül: az értesülések szerint a kecskeméti dolgozói létszám a jelenlegi körülbelül 4500 főről 7500-ra nő, ami csaknem kétharmados, 67 százalékos bővülést jelent.

Németországban visszaszorul a gyártás, az Egyesült Államok is erősödik

A németországi helyzet ezzel párhuzamosan ellentétes irányba mozdul. Sindelfingenben, Rastattban és Brémában összesen elméletileg mintegy 900 ezer autó előállítására van kapacitás, ez körülbelül 100 ezerrel kevesebb, mint korábban volt, a gyakorlatban pedig a tényleges kihasználtság üzemenként inkább 200 ezer körül alakul. A németországi kivonulás nem egyedi eset: a jelenleg Brémában gyártott GLC előállítását a vállalat az amerikai Tuscaloosába költözteti, amint a piaci feltételek engedik — Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius szerint a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen az alacsonyabb gyártási költség. Egy belső üzenetben, a „Produktivitätsoffensive Deutschland” (Németországi Termelékenységi Offenzíva) néven ismertté vált programban Källenius egyenesen úgy fogalmazott: minden új termék odaítélése és minden feladatkiosztás a németországi telephelyekre rontja a vállalat relatív költségpozícióját.

Tüntetések Németországban: mi váltotta ki a haragot?

A kecskeméti bővítés hírével egy időben, péntek reggel valósággal fellángolt az elégedetlenség a németországi Mercedes-gyárakban. Az IG Metall szakszervezet bejelentése szerint a tüntetések Sindelfingenben, Untertürkheimben, Rastattban és Kuppenheimben zajlottak nyilvánosan, emellett Brémában, Berlinben, Hamburgban, Düsseldorfban, Ludwigsfeldében és Germersheimben is szerveztek akciókat, egy digitális, zárt körű gyűlés mellett. A tiltakozás közvetlen kiváltó oka, hogy a vállalat elhalasztotta egy tarifális 18,4 százalékos különjuttatás kifizetését a jövő évre, és tárgyalásokat kezdeményezett a munkaidő meghosszabbításáról, változatlan bérezés mellett. A szakszervezeti adatok szerint egyedül a sindelfingeni gyűlésen mintegy 20 ezer dolgozó vett részt, míg a vállalat ennek körülbelül a felét, 10 ezer főt jelentett. Az untertürkheimi üzemi tanács vezetője, Michael Häberle a terhek igazságtalan lefelé csoportosítását kifogásolta, míg a teljes vállalati csoportos üzemi tanács elnöke, Ergun Lümali szerint a hosszabb munkaidőről és a csökkentett juttatásokról folytatott vita „ötlettelen és rossz jelzés” a munkavállalók felé.