Koppenhágában mostantól teljes egészében elektromos buszflotta közlekedik, miután 2026. március 29-én a város utolsó két buszvonalát, a 19-est és az 5C-t is villanybuszokra állították át. Ezzel lezárult a dán főváros több éve tartó átállása a helyi szinten károsanyag-kibocsátásmentes közösségi buszközlekedésre, ami nemcsak közlekedésszervezési, hanem környezetvédelmi szempontból is komoly mérföldkőnek számít.
A koppenhágai városvezetés már 2016-ban meghozta azt a döntést, hogy mind a 42 önkormányzati buszvonalon emissziómentes járművekre áll át. Az ezt követő években a buszvonalakat fokozatosan villamosították, és a projekt egyre közelebb került a teljes megvalósításhoz. Két évvel ezelőtt a város azt is vállalta, hogy 2025-re befejezi a teljes átállást, akkor pedig azt közölték, hogy az útvonalak mintegy 90 százalékán már akkumulátoros-elektromos buszok közlekedtek.
Kisebb csúszással, de célba ért a projekt
A vállalt határidőhöz képest ugyan kisebb csúszással, de Koppenhága mostanra teljes egészében villamosította a buszhálózatát. Az elmúlt vasárnap az utolsó két megmaradt vonalat, a 19-est és az 5C-t is elektromos buszokra állították át, ezzel pedig minden önkormányzati buszvonalon megszűnt a hagyományos dízelüzem dominanciája.
A közlekedési szolgáltató, a Movia összesen 15 új elektromos buszt állított forgalomba a 19-es vonalon. Az 5C járaton, amely Dánia legforgalmasabb buszvonala és évente körülbelül 17 millió utast szállít, mostantól 37 új elektromos busz közlekedik. Ez utóbbi adat különösen jól mutatja, hogy az átállás nem csupán kisebb, kevésbé jelentős útvonalakat érintett, hanem a fővárosi közlekedés egyik legnagyobb terhelésű gerincjáratát is.
A városvezetés szerint ez óriási fordulat
„A tisztább levegőért folytatott küzdelem kulcsfontosságú ügy volt számomra attól a pillanattól kezdve, hogy beléptem a politikába, ezért különösen örülök annak, hogy mostanra teljes egészében befejeztük az átállást a 100 százalékban elektromos buszokra. Hatalmas mérföldkő, hogy Koppenhága most már olyan város, ahol a közösségi közlekedés zöld, és sem nem szennyezi a levegőt, sem nem bocsát ki CO2-t. Ez óriási különbséget jelent a klíma és a mindennap belélegzett levegő szempontjából” – mondta Sisse Marie Welling (SF), Koppenhága főpolgármestere.
A nyilatkozat jól érzékelteti, hogy a városvezetés nem egyszerű technológiai fejlesztésként tekint a buszflotta villamosítására, hanem olyan lépésként, amely közvetlen hatással lehet a lakosság életminőségére. A helyi levegőminőség javítása, a zajterhelés csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása együtt olyan eredmény, amelyet a város politikai és környezetvédelmi sikerként is kommunikálhat.
A Movia flottájában is gyorsan nőtt az elektromos buszok aránya
„Gratulálok Koppenhága önkormányzatának. Természetesen az új elektromos buszokhoz a 19-es és az 5C vonalon, de ugyanúgy ahhoz is, hogy most már a település összes buszvonala villamos energiával működik. Történelmi mérföldkőről van szó, amely hozzájárult ahhoz, hogy a Movia teljes buszflottáján belül az elektromos buszok aránya mára elérje a 72 százalékot” – tette hozzá Jeppe Gaard, a Movia közlekedési igazgatója.
Ez az arány azért is figyelemre méltó, mert a Movia nem kizárólag Koppenhágában üzemeltet járatokat, így a fővárosi átállás a teljes regionális flottára is jelentős hatást gyakorolt. A társaság már 2019-ben forgalomba állította első elektromos buszait, de a villamosítási folyamat alapját egy még korábbi, 2016-os döntés teremtette meg.
Ebben a döntésben a társaság és tulajdonosai – vagyis 45 önkormányzat, valamint két zélandi régió – azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ra a buszflotta felét villamosítsák. Ezt az eredeti vállalást végül jóval a határidő előtt teljesítették, hiszen a cél már 2024-ben megvalósult. Ez azt jelenti, hogy a tervezett ütemhez képest hat évvel korábban sikerült elérni az 50 százalékos arányt, ami a dán közösségi közlekedés elektrifikációjának tempóját is jól mutatja.
A dízelbuszok még nem tűnnek el teljesen
Bár a bejelentés alapján Koppenhága buszhálózata mostantól teljes egészében elektromosnak tekinthető, a dízelbuszok nem tűnnek el azonnal teljesen a rendszerből. Üzemzavarok vagy különjárati feladatok esetén ugyanis továbbra is bevethetnek dízelüzemű járműveket egészen addig, amíg a teljes járműpark cseréje meg nem történik.
Ez azt jelenti, hogy a rendszer működésében még maradhatnak átmeneti kompromisszumok, ugyanakkor a mindennapi, menetrend szerinti városi buszközlekedésben az elektromos hajtás vált meghatározóvá. A város ezzel kapcsolatban további részleteket nem közölt, így egyelőre nem tudni, pontosan meddig maradhatnak tartalékban a dízelbuszok, és milyen ütemben történik meg a teljes flottacsere.
Fontos üzenet lehet más európai városoknak is
Koppenhága példája jól mutatja, hogy egy nagyvárosi buszhálózat teljes villamosítása már nem távoli jövőkép, hanem megvalósítható gyakorlat. Különösen figyelemre méltó, hogy a dán főváros nemcsak kisebb útvonalakon, hanem a legforgalmasabb járatokon is végrehajtotta az átállást, ami erős jelzés lehet más európai nagyvárosok számára is.
A teljesen elektromos buszflotta bevezetése egyszerre szolgálhatja a klímavédelmi célokat, a tisztább városi levegőt és a modern közösségi közlekedési rendszer kialakítását. Bár a dízelbuszok egy ideig még háttérszerepben velük maradnak, a mostani lépés így is egyértelműen új korszakot nyitott Koppenhága közlekedésében.
