Mindössze másfél év kellett ahhoz, hogy a Volkswagen, a Cariad és a Xpeng gyártásérett állapotba juttassa az új China Electronic Architecture (CEA) nevű elektronikai architektúrát. Az eredmény kézzelfogható: Kínában megkezdődött az első CEA-alapú modell, a VW ID.UNYX 07 piaci bevezetése, ami fontos mérföldkő a márka helyi újraépítkezésében.
„China Speed” – amikor a döntések helyben születnek
A Volkswagen már korábban felismerte, hogy a kínai piacon csak radikálisan felgyorsított fejlesztéssel van esély a fordulatra. Erre különösen nagy szükség volt, miután 2025-ben az összes eladás 8 százalékkal, az elektromos autók értékesítése pedig akár 44 százalékkal is visszaesett. A válasz a „local for local” stratégia és az úgynevezett „China Speed”, amelynek keretében a konszern 2023-ban szoros együttműködésbe kezdett az Xpenggel, valamint létrehozta a hefeyi VCTC fejlesztőközpontot.
A lényeg az, hogy a fejlesztési és üzleti döntések helyben születnek, gyorsan és rugalmasan, anélkül hogy minden részlethez Wolfsburg jóváhagyása kellene. Ezek az intézkedések most értek be igazán.
Mi az a CEA, és miért kulcsfontosságú?
A China Electronic Architecture egy zónás felépítésű elektronikai és elektromos (E/E) architektúra, amely nagy teljesítményű központi számítógépekre épül. Gyakorlatilag a kínai piacra szabott megfelelője annak a rendszernek, amelyet a Volkswagen a Rivian partnereként a nyugati piacokra fejleszt.
A CEA elsőként az ID.UNYX 07 modellben debütál, amely egy 4,85 méter hosszú, tisztán elektromos szedán, nagyjából 11 centiméterrel rövidebb az európai ID.7-nél, és 170 kW teljesítményű villanymotor hajtja. A fejlesztés mindössze 13 hónapot vett igénybe, a sorozatgyártás pedig 2025. december 31-én indult el, ahogyan arról a Handelsblatt beszámolt. Rövid időn belül érkezik egy elektromos SUV is, az ID.UNYX 08, amely az Xpeng G9 műszaki alapjaira épül.
Kevesebb vezérlőegység, olcsóbb fejlesztés, gyorsabb piacra lépés
A Volkswagen Csoport közlése szerint a CEA körülbelül 30 százalékkal csökkenti az elektronikus vezérlőegységek számát, ami jelentősen mérsékli a rendszer komplexitását. Ez stabil alapot teremt a mesterséges intelligenciára épülő cockpit funkciók, a fejlett ADAS rendszerek, valamint a teljes járművet lefedő vezeték nélküli (OTA) frissítésekszámára.
A „China Speed” itt válik igazán kézzelfoghatóvá: az új járművek fejlesztési ciklusa akár 30 százalékkal is rövidebb lehet, miközben a fejlesztési költségek akár 50 százalékkal csökkenhetnek. Thomas Ulbrich, a VCTC vezérigazgatója szerint az új elektromos autók gyártási költségei Kínában nagyjából feleakkorák, mint Németországban, amit az alacsonyabb bérek és az árfolyamhatások is magyaráznak.
„In China, for China” – stratégiai mérföldkő a Volkswagennél
Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója így fogalmazott: „Az első zónás elektronikai architektúránk gyártásának elindítása újabb mérföldkő az ‘In China, for China’ stratégiánkban. A Volkswagen Csoport gyorsan és megbízhatóan teljesített. Mindössze 18 hónap alatt először hoztunk létre egy teljesen új, skálázható elektronikai architektúrát a fejlesztéstől egészen a sorozatgyártásig, miközben megőriztük azt a magas minőségi és biztonsági szintet, amelyet vásárlóink a Volkswagentől elvárnak.”
Blume szerint a CEA nemcsak az elektromos modellekhez kapcsolódik: lehetővé teszi a szoftvervezérelt innovációkat valamennyi hajtáslánctípus esetében, és kulcsszerepet játszik abban, hogy a Volkswagen globálisan is meghatározó autóipari technológiai szereplővé váljon.
Nem csak elektromos autókhoz készült
Bár a név elsőre mást sugall, a China Electronic Architecture nem kizárólag elektromos járművekre készült. A Volkswagen hangsúlyozza, hogy a CEA akkumulátoros elektromos modellekhez, hibridekhez és belső égésű motorral szerelt járművekhez is alkalmazható, vagyis hosszú távon az egész kínai modellpaletta digitális gerincét adhatja.
