Tíz évvel ezelőtt, amikor az első Teslák, Nissanok megjelentek, senki nem tudta még igazán, mi fán is terem az elektromos autózás. Manapság azonban, mikor már millió elektromos és hibrid jármű közlekedik, ez sokat változott, az emberek egyre inkább tájékozottak és kezdenek megbarátkozni ezekkel az autókkal. Azonban sokak fejében még mindig rengeteg negatív prekoncepció él az elektromos autókkal kapcsolatban.

Hirdetés

A Volkswagen most egy blogbejegyzésben próbálta meg helyre tenni ezeket a téves elképzeléseket. Ennek érdekében pedig összegyűjtötték a 7 leggyakoribb ilyen tévhitet.

1Az elektromos autók károsabbak a környezetre, mint a hagyományos modellek

A tanulmányok alapján az EU jelenlegi villamosenergia-összetételében is kevésbé szennyezőek, mint a benzines, dízel vagy hibrid társai. A második gyakori ellenérv az akkumulátorok gyártása során kibocsájtott CO2. Itt általában az elektromos autók ellenzői egy korábbi, a Svéd Környezetvédelmi Intézet által elvégzett kutatásra hivatkoznak, ahol igen magas szinten állapították meg a CO2 kibocsájtást. Azóta azonban az intézet ezt már korrigálta és így több mint a felére estek vissza az értékek.

2 – Az elektromos autózás a gazdagok kiváltsága

Régebben az elektromos modellek ára jóval magasabb volt a hagyományos kivitelekhez képest, azonban ez a különbség az idő előrehaladtával egyre csökken. A jövőben pedig az elektromos autók valószínűleg olcsóbbak is lesznek, mint a belsőégésű motorral szerelt társaik. Emellé jön az, hogy a fenttartásuk is jóval kedvezőbb, a „tankolás” is olcsóbb. Továbbá az autók maradványértéke is magasabb, tehát jóval értékállóbbak. Tehát lehet, hogy most még a tehetősebbek járnak elektromos utóval, de a jövőben ugyanolyan elterjedtek lehetnek, mint ma a benzines vagy dízel járművek.

3 – Az akkumulátorok túl hamar tönkre mennek 

Alapvetően az akkumulátorokat úgy tervezik, hogy az autó teljes élettartam során kitartsanak. A Volkswagen például garantálja, hogy az autóiban 8 év elteltével vagy 160000 km alatt sem csökken az akkumulátor kapacitása 70 százalék alá, függetlenül a töltésektől. A gyártók kiemelten védik az akkumulátorokat: hűtéssel, fűtéssel, a töltés szabályozásával, hogy azok élettartama minél hosszabb legyen. Ha pedig az akkumulátorcella már leszolgálta a maga idejét, akkor sem kell kidobni, mert újrahasznosíthatók.

4 – Az elektromos autók hatótávja nagyon kicsi, főleg hideg időben

Az elektromos autók hatótávolsága egyre csak fejlődik, már most is nagy távolságokat lehet megtenni egyes modellekkel. Továbbá az egyre fejlődő töltési infrastruktúrának köszönhetően a járművek „tankolása” sem okoz már különösebb problémát. A villámtöltők elterjedésével pedig a töltési idő is jelentősen lecsökkent.

5 – Alig lehet valahol tölteni őket

Ahogy az előbbi pontban is felmerült, az európai töltési infrastruktúra jelentősen fejlődött az elmúlt időben. Csak Németországban 24000 töltőállomás található, Európában összesen 150000. Ezek száma pedig rohamosan növekszik, jó példa erre Németország, ahol 2018 elején még csak 6700 töltőállomás volt.

6 – Könnyen lángra kapnak és nem lehet őket eloltani

Karl-Heinz Knorr a Német Tűzoltók Szövetségének elnöke szerint: „Az elektromos autók nem égnek jobban vagy gyakrabban, mint a benzin vagy dízel üzemű járművek, csak másképpen.”  Tűz esetén pedig vízzel olthatóak köszönhetően az akkumulátorokba beépített biztonsági berendezéseknek, melyek a balesetet követően az akkumulátorból kijövő áramot azonnal megszakítják. 

7 – Nincs elegendő nyersanyag és azok kitermelése káros az emberekre és a környezetre

Az elektromos autó szíve a lítium-ion akkumulátor, amelynek két fő összetevője a lítium és a kobalt, melyek iránt a kereslet a jövőben növekedni fog. Azonban a szakértők szerint a földön 150 évre elegendő nyersanyag áll rendelkezésünkre ezekből. Az autógyártók azonban nem akarnak megragadni a lítium-ion akkumulátoroknál, folyamatosan új variációkkal kísérleteznek, és ezek a kísérletek nagyon ígéretesnek bizonyulnak, így valószínűleg a jövőben sem fog nyersanyaghiány fellépni. 

A kitermelés károsanyag kibocsájtásának mértéke pedig attól függ, hogy egyes gyártók mennyire követelik meg beszállítóiktól azt, hogy azok tartsák be a környezetvédelmi előírásokat.