Norvégiában áprilisban gyakorlatilag eltűnt a belső égésű motor az új autók piacáról: a hónap során forgalomba helyezett 11 103 személyautóból 10 952 darab volt tisztán elektromos, ami 98,6 százalékos részesedést jelent. Ez új történelmi rekord, és egyúttal a második egymást követő hónap, amikor a skandináv ország a saját korábbi csúcsát döntötte meg. A szám önmagában is figyelemre méltó, de ami valóban érdekessé teszi az áprilisi adatokat, az a piac belső szerkezete — ugyanis a magas részesedés már nem egy szűk, nagyvárosi jelenség, hanem országos szinten átfordult állapot.
A rekord, amit már csak tizedszázalékokban lehet javítani
Norvégia az elmúlt hónapokban olyan szintre ért, ahol az előrelépés már csak a tizedek nyelvén mérhető: februárban 98 százalék volt az akkumulátoros elektromos autók aránya, márciusban 98,4 százalék, áprilisban pedig 98,6 százalék. Ez a fokozatos, de kérlelhetetlen kúszás azt jelenti, hogy a piac matematikailag közelít a telítettséghez — egyszerűen alig maradt mit lecserélni a benzines és dízeles oldalon. Ennek ellenére minden új tized százalék újabb mérföldkőnek számít, hiszen jelzi, hogy a vásárlói magatartás nem ingadozik, hanem konzisztensen egy irányba mozdul. Az áprilisi adat azért is fontos, mert először fordult elő, hogy két egymást követő hónapban is rekord született az EV-szegmensben, ami a trend stabilitását támasztja alá.
Minden megye 95 százalék fölött — még a sarkkörön túl is
A norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács, az OFV szerint az áprilisi adatok igazi újdonsága, hogy az ország minden egyes megyéjében meghaladta a 95 százalékot a tisztán elektromos autók aránya az új regisztrációk között. Østfoldban például 99,3 százalékot mértek, ami gyakorlatilag teljes telítettséget jelent, de ami ennél is meglepőbb: a távoli, sarkkörön túli Finnmark megyében — ahol a téli hidegek és a ritka töltőinfrastruktúra miatt sokáig kérdés volt, mennyire működőképes egy villanyautó — 95,1 százalékos volt az EV-részesedés. Ez azt mutatja, hogy az elektromos autók már nem csak az urbanizált, jómódú dél-norvég régiókban győztek, hanem a legmostohább földrajzi és időjárási körülmények között is. Geir Inge Stokke, az OFV igazgatója szerint a döntő tényezők ma már egyértelműen az ár, a technológia és az elérhetőség, nem pedig az ideológiai elköteleződés vagy a támogatási rendszer.
A benzines és dízel maradéka: már nem is statisztikai zaj, hanem porszem
Hogy érzékeltessük, mennyire marginálissá vált minden más hajtáslánc, érdemes megnézni az áprilisi számokat. Dízelautóból mindössze 87 darab került forgalomba, ami 0,78 százalékos részesedést jelent, benzinesből pedig 31 darab — vagyis a teljes hónapban kevesebb mint napi egy darab tisztán benzines autót adtak el az egész országban. A benzines plug-in hibridek 20 darabbal és 0,18 százalékkal képviseltették magukat, míg a benzines full hibridek (8 darab) és a dízel plug-in hibridek (5 darab) együtt sem érték el a 0,2 százalékot. Az összképet tekintve a piac egészében ugyan 1,6 százalékos enyhe visszaesés volt megfigyelhető az előző év áprilisához képest, azonban ez kizárólag a teljes volumen kismértékű csökkenéséből adódott — a tisztán elektromos szegmens éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, vagyis tovább erősödött az általános piaci lassulás közepette is.
A modellverseny kiegyenlítődött — és a VW MEB-platform uralja a top tízet
Az áprilisi modellsorrend egyik legfeltűnőbb jellemzője, hogy a korábbi hónapokhoz képest jelentősen kiegyenlítődött a verseny: a hónap legnépszerűbb modellje, a Volkswagen ID.4 „mindössze” 781 darabbal végzett az élen, ami norvég viszonylatban szokatlanul alacsony győztes szám. A második helyezett Toyota Urban Cruiser 583 darabbal követte, harmadik a Volkswagen ID.3 lett 543 regisztrációval, míg a BMW iX3 hajszállal csúszott le a dobogóról — utóbbi viszont továbbra is magasan a legkeresettebb prémium modell. A tízes toplistát végignézve kirajzolódik egy érdekes mintázat: a Volkswagen MEB-platformja összesen öt modellel van jelen (ID.3, ID.4, ID.7, illetve a vele rokon Skoda Elroq és Ford Explorer), míg a Toyota három modellel — a bZ4X, a C-HR+ és az Urban Cruiser — egyszerre van a top tízben, ami a japán márka gyors EV-átállását mutatja. (A top tízben szereplő tíz modellből gyakorlatilag nyolc két nagy platformcsalád köré csoportosítható — ez azt jelzi, hogy a piac konszolidációja már nemcsak márka-, hanem technológiai szinten is zajlik.)
Az év összesítésében viszont továbbra is Tesla-uralom
Bár az áprilisi hónap a Volkswagen ID.4-ról szólt, az év eddigi kumulált adatai más képet festenek: 2026 első négy hónapjában továbbra is a Tesla vezet, ráadásul mindjárt két modellel. A Tesla Model Y 5 652 regisztrációval messze az élen áll, mögötte a Tesla Model 3 2 062 darabbal a második. Csak ezek után következik a Toyota bZ4X 1 974 darabbal, majd egy rendkívül szoros mezőny: a Volkswagen ID.4 (1 524), a Toyota Urban Cruiser (1 512) és a Volvo EX40 (1 507) között gyakorlatilag matematikai különbség sincs. (A Tesla Model Y éves részesedése a top hat modell összeadott volumenéből nagyjából 39 százalék — vagyis a Tesla továbbra is egymaga viszi a piac legnagyobb szeletét, miközben az áprilisi havi listán már a hatodik helyre szorult vissza. Ez a kontraszt jól mutatja, hogy a Tesla nagy üteme év eleji volt, és tavaszra a hagyományos európai gyártók kezdték utolérni.)
