Kína újabb autóipari mérföldkőhöz érkezett: október 22-én a Kínai Autómérnökök Szövetsége (China Society of Automotive Engineers, CSAE) bemutatta az „Energiatakarékos és Új Energiás Járműtechnológiai Útiterv 3.0” című dokumentumot. Ez a legújabb stratégia az előző, 2016-os (1.0) és 2020-as (2.0) változatokra épül, és egy globális, fenntartható, adatalapú és intelligens jövőképet mutat be a kínai autóipar számára.
A 3.0 útiterv a fenntartható fejlődés, az energiatakarékos járművek fejlesztése, az új energiás (NEV) járművek folyamatos korszerűsítése, valamint az intelligens és hálózatba kapcsolt közlekedés területére helyezi a hangsúlyt. A cél: Kína váljon a világ autóipari innovációs központjává.
Kína zöld autóipari jövőképe 2040-ig
Az új terv 2040-ig kijelöli Kína autóiparának teljes fejlődési irányát. A dokumentum szerint a szén-dioxid-kibocsátás 2028-ban eléri a csúcspontját, ami korábbi dátum, mint az országos klímavállalásé. Ezt követően 2040-re több mint 60%-os csökkenést irányoznak elő az iparágban.
Továbbá a kínai közlekedési rendszer célja, hogy mindez „nulla baleset, nulla halálos áldozat és maximális hatékonyság” mellett működjön az új energiás és intelligens járművekre épülve. Ezek elterjedtsége meghaladja a 80%-ot 2040-re, ami az iparág teljes elektrifikációját jelenti. Majd ezzel párhuzamosan létrejön egy „jármű–út–felhő” integrált intelligens közlekedési infrastruktúra, amely lehetővé teszi a magas szintű autonóm járművek széles körű alkalmazását és az adatvezérelt forgalomirányítást.
Kína célja nem kevesebb, mint hogy a világ autóipari innovációs és fejlesztési központjává váljon. Ennek érdekében az ország összehangolja az oktatást, a kutatást, a gyártástechnológiát és a tehetséggondozást, és egy modern, intelligens, fenntartható ipari klasztert hoz létre.
A terv szerint ezen idő alatt a kínai autómárkák globális versenyképessége jelentősen növekedni fog, miközben a kulcsfontosságú beszállítók egyre mélyebben integrálódnak a nemzetközi ipari ökoszisztémába. Így Kína a világ vezető autóipari hatalmai közé léphet.
Zhang Jinhua, a CSAE elnöke hangsúlyozta, hogy míg az első két útiterv elsősorban a termékfejlesztésre koncentrált, az új verzióban már a gyártástechnológia és a termékfejlesztés összehangoltan szolgálja az iparági előrelépést. „Korábban a termékfejlesztésen volt a hangsúly, az idei verzióban viszont a termék- és gyártástechnológia együttesen szolgálja a fejlődést” – fogalmazott Zhang.
Technológiai mérföldkövek: a kínai autóipar 2035-ig és azon túl
A dokumentum konkrét technológiai célokat és mérföldköveket is meghatároz. Bár a belső égésű motorok szerepe fokozatosan csökken, teljesen nem tűnnek el a közlekedésből. 2035-re az összes hagyományos energiaforrással működő személyautó hibrid hajtású lesz, vagyis valamilyen elektromos rendszert is alkalmaz. 2040-re pedig a belső égésű motorral rendelkező (HEV, PHEV, EREV) modellek az újautó-eladások egyharmadát adják majd.
Ezzel párhuzamosan az új energiás járművek (BEV, PHEV, EREV) a piac fő irányvonalát jelentik, átformálva Kína teljes járműpiacát. A 2040-es cél szerint az új energiás személyautók arányban meghaladják a 85%-ot, ebből az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) 80%-os részesedést érnek el.
Továbbá kereskedelmi járművek szegmensében is bővül az elektromosítás: a városi és regionális felhasználás mellett országos szintű, hosszú távú elektromos fuvarozás válik lehetővé.
Az autonóm közlekedés forradalma: L4 és L5 szintű rendszerek
A CSAE-útiterv egyik kulcspontja az önvezető járművek fejlesztése. 2040-re a 4. szintű (L4) önvezető rendszerek tömegesen elérhetők lesznek, míg az 5. szintű (L5), vagyis teljesen autonóm járművek megjelenése is megkezdődik. A járművek folyamatos kapcsolatban állnak majd egymással és az infrastruktúrával (V2V, V2I kommunikáció), ezáltal biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés jön létre.
Az autonóm közlekedés mellett a digitális gyártás is központi szerepet kap: bevezetnek egy új intelligens értékelési rendszert, amely az autóipari gyártás technológiai fejlettségét méri.
A 2040-re kitűzött célok között szerepel a minőségjavítás, a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése és az alacsony karbonlábnyom elérése – mindezt adatalapú, zárt láncú gyártási, ellátási, értékesítési és szervizfolyamatok segítségével.
Akkumulátor-technológia: a szilárdtest forradalom közeledik
Az új dokumentum szerint az akkumulátortechnológia fejlődése is kulcsfontosságú lesz a következő másfél évtizedben. A szilárdtest-akkumulátorok 2030 körül jelennek meg kisebb sorozatban, majd 2035-re globálisan elterjednek. Ezáltal jelentősen növekszik az elektromos járművek hatótávolsága, megbízhatósága és biztonsága.
A kínai fejlesztések célja, hogy 2035 után ezek az új technológiák már teljes mértékben felváltsák a hagyományos lítiumionos akkumulátorokat, és ezzel új szintre emeljék az elektromobilitás teljesítményét.
Intelligens gyártás és fenntarthatóság: a jövő ipara Kínában
A 3.0-ás útiterv nemcsak a járműveket, hanem a gyártási folyamatokat is új alapokra helyezi. Kína intelligens gyárakat kíván létrehozni, ahol robotizált rendszerek, adatelemzés, mesterséges intelligencia és automatizált minőségbiztosítás dolgozik együtt.
A cél: „magas minőség, alacsony költség, zéró hibaarány” – mindezt minimális környezeti terhelés mellett. Az autógyárak körforgásos termelésre állnak át, ahol az anyag- és energiafelhasználás optimalizált, és a hulladék újrahasznosítása beépül a termelési láncba.
Kína diktálja az autóipar jövőjét
A Kínai Autómérnökök Szövetségének Útiterv 3.0 dokumentuma világosan kijelöli az ország jövőjét: az elektromos hajtás, az autonóm közlekedés és az intelligens gyártás egységében születik meg a jövő autóipara.
Kína nem követni, hanem formálni fogja a globális mobilitás irányát. A 2040-ig szóló célkitűzések alapján az ország a zöld, biztonságos és intelligens közlekedés vezető hatalmává válhat – és ezzel átveszi a stafétát a nyugati autóipari centrumoktól.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
