A Tesla továbbra is abban reménykedik, hogy a holland jóváhagyás nyomán gyorsan zöld utat kap az Európai Unió teljes területén a Full Self-Driving (Supervised) néven futó vezetéstámogató rendszere, a helyzet azonban korántsem olyan egyértelmű, mint amilyennek Elon Musk csapata szerette volna láttatni. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy több tagállam hatóságai komoly aggályokat fogalmaznak meg a technológiával kapcsolatban, és az is kiderült, hogy a holland engedély önmagában messze nem elegendő ahhoz, hogy az amerikai gyártó automatikusan elindítsa a rendszert az európai utakon. Ami áprilisban még gyors európai diadalmenetnek tűnt, az most lassan elhúzódó szabályozói csatározássá alakul, és a végkimenetel egyelőre nyitott.
Mit takar pontosan a holland jóváhagyás?
Áprilisban a Tesla megszerezte a szükséges típusjóváhagyást a rendszerhez a holland közlekedési hatóságtól, az RDW-től, ami első ránézésre komoly áttörésnek tűnt. A Full Self-Driving (Supervised) lehetővé teszi, hogy a jármű maga irányítsa a kormányzást, miközben a vezető akár le is veheti a kezét a kormányról — ugyanakkor folyamatos készenlétben kell maradnia a beavatkozásra, és végig az útra kell figyelnie. Ez a megoldás tehát nem teljes önvezetés, hanem egy magas szintű asszisztens, amelynek a felügyeleti felelőssége továbbra is a sofőré marad. A Tesla éppen ezért gondolta úgy, hogy a holland engedély megnyitja előtte az utat: ha egy uniós tagállam már jóváhagyta, akkor logikusan a többinek is követnie kellene a sort.
Brüsszelig már eljutott — de tovább nehezen jut
A Tesla célja az, hogy a holland engedélyt alapul véve minél gyorsabban bevezesse a rendszert az egész EU-ban, és a gyártó jelenleg is együtt dolgozik az RDW-vel az uniós szintű jóváhagyás megszerzésén. Ha ez a központi út nem járható, akkor az egyes tagállamok külön-külön is dönthetnek arról, hogy elismerik-e a holland engedélyt — ez azonban hosszadalmas, országonkénti csatározást ígér. A folyamat fontos állomása volt az Európai Bizottság alá tartozó Technical Committee on Motor Vehicles (TCMV) első egyeztetése, amelyet Brüsszelben tartottak. Eredetileg mindössze 20 percet szántak az RDW prezentációjára, ezt azonban a végén 60 percre bővítették, ami önmagában is árulkodó: a téma jóval komolyabb vitát igényelt, mint amire a szervezők számítottak. A megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott, így a konkrét eredmények egyelőre nem nyilvánosak.
Négy északi ország szegül szembe — és nem véletlenül
A Reuters beszámolója szerint már a brüsszeli találkozó előtt komoly ellenállás bontakozott ki a rendszerrel szemben. A svéd, finn, dán és norvég hatóságok egyaránt szkeptikusak az FSD európai jóváhagyásával kapcsolatban, ami az északi régió teljes blokkját jelenti — vagyis a Tesla pont azokon a piacokon ütközik a legkeményebb falba, ahol az elektromos autók részesedése egyébként a legmagasabb Európában. A négy ország kifogásai több szinten is komoly súllyal bírnak. Egyrészt a „Full Self-Driving„ elnevezést önmagában is félrevezetőnek tartják, mivel a „Supervised” kiegészítéssel együtt is azt sugallhatja a vásárlóknak, hogy a kocsi képes az emberi felügyelet nélküli közlekedésre — ami nyilvánvalóan nem így van. Emellett konkrét működési problémákra is rámutattak: a rendszer hajlamos túllépni a sebességhatárokat, és nehezen boldogul jeges útviszonyok között, ami az északi országokban nyilván nem mellékes szempont.
Az ETSC nyílt levélben kéri a folyamat felfüggesztését
A European Transport Safety Council (ETSC), amely több közlekedésbiztonsági szervezetet fog össze európai szinten, szintén nyilvánosan megszólalt az ügyben. A testület nyílt levélben arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy függessze fel a jóváhagyási folyamatot mindaddig, amíg számos sürgető kérdésre nem születik válasz, és nem indul el egy szélesebb társadalmi vita arról, hogy egyáltalán kívánatos-e az ilyen rendszerek elterjedése Európa útjain. Az ETSC egyik legfontosabb érve, hogy minél fejlettebbnek tűnik egy vezetéstámogató rendszer, annál nehezebb a sofőröknek hatékonyan felügyelni azt — vagyis paradox módon a jobb technológia nagyobb biztonsági kockázatot is hordozhat, ha az emberi figyelem ellankad. A szervezet ezzel együtt magát a TCMV működését is kritikával illette, rámutatva arra, hogy egy nem választott testületről van szó, amely zárt ajtók mögött ülésezik, és akár egyetlen szavazással is engedélyezheti a kéz nélküli vezetést Európa városi és vidéki útjain — mindezt egyetlen nemzeti jóváhagyás alapján, miközben az Egyesült Államokban a rendszerrel kapcsolatban még szövetségi vizsgálatok is folyamatban vannak.
Mit jelent ez a Tesla időtervére nézve?
A Reuters információi szerint a mostani brüsszeli ülésen nem is vártak konkrét szavazást, ehelyett a nemzeti hatóságok most részletesen elemzik a holland RDW által benyújtott adatokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha legalább a négy északi ország fenntartja a vétópozícióját, akkor a Tesla az EU 27 tagállamából legrosszabb esetben is csak 23-ban indíthatja el a rendszert kontinensszintű jóváhagyással — vagyis a „teljes uniós lefedettség” koncepciójáról a gyártónak már most le kell mondania. A döntés így várhatóan csak a következő hetekben vagy hónapokban születhet meg, ami azt jelenti, hogy a Tesla európai FSD-tervei egyelőre bizonytalanságban maradnak. A gyártó számára ez azért kellemetlen, mert az amerikai piacon az FSD körüli szabályozói nyomás már most is egyre erősebb, és egy európai elakadás globálisan is legitimációs problémát jelenthet a rendszer számára.
Mire figyeljünk a következő hetekben?
A következő fontos lépés az lesz, hogy a TCMV mikor tér vissza érdemben a témához, és vajon az Európai Bizottság hajlandó-e meghallgatni az ETSC felfüggesztési javaslatát. Ha a Bizottság a társadalmi vita irányába mozdul el, az gyakorlatilag hónapokra vagy akár évekre csúsztathatja az FSD európai bevezetését. Ha viszont a TCMV szűk technikai keretek között marad, akkor a négy északi ország ellenállása ellenére is elképzelhető egy korlátozott uniós jóváhagyás. A magyar piacra nézve mindez közvetlen hatással egyelőre nincs, hiszen Magyarországon a Tesla amúgy sem terjeszkedik agresszíven az FSD-vel — a sztori azonban azért is fontos, mert az európai szabályozói minta hosszú távon befolyásolja, hogy a kínai gyártók (és majd egyszer talán hazai szereplők) milyen önvezetési rendszereket hozhatnak be a kontinensre.
