44 százalékkal kevesebb benzinest vettek a kínaiak, már kétharmad a villanyautó

0
Állítsd be, hogy az e-cars.hu az elsők között legyen a Google-találatokban! ›

A világ legnagyobb autópiacán olyan fordulat zajlik, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. Októberben a kínai vásárlók 44 százalékkal kevesebb benzines és dízeles személyautót vettek, mint egy évvel korábban, így a villanyautók és a konnektoros hibridek már a teljes kiskereskedelmi eladás kétharmadát adják. A kép azonban nem egyszerű sikertörténet. Közben az egész kínai autópiac 27 százalékkal zsugorodott, a gyárak pedig egyre nagyobb részben külföldön próbálják eladni azt, amire otthon már nincs vevő.

Négy éve nem látott lassulás a kínai autóiparban

A kínai statisztikai hivatal (NBS) november 16-án közölt adatai szerint októberben nagyjából 3 millió jármű gördült le a kínai gyártósorokról, 7,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Bloomberg számításai szerint az autógyártás hozzáadott értéke mindössze 0,9 százalékkal nőtt éves alapon. Ilyen gyenge ütemre a 2022-es, járványhoz köthető leállások óta nem volt példa. Fontos különbség, hogy ez a mutató a gyárak által előállított gazdasági értéket méri, nem a darabszámot, mégis jól jelzi, mennyire lelassult az ágazat. Az év első tíz hónapjában összesen 26,4 millió járművet gyártottak Kínában, ami 4,1 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

Az új energiás járművek (NEV), vagyis a tisztán elektromos autók, a konnektoros hibridek és a hatótávnövelős modellek gyártása ugyanakkor továbbra is nő. Októberben 17,1 százalékkal, nagyjából 2 millió darabra emelkedett, január és október között pedig 14,5 millió darab készült, 12,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az összes kínai járműgyártásnak tehát már több mint a fele villanyos vagy részben villanyos hajtású, és ez a szegmens akkor is bővül, amikor a teljes piac zsugorodik.

A kínai autóeladások 27 százalékot zuhantak

Az igazi meglepetést a hazai kiskereskedelmi számok hozták. A Kínai Személyautó-szövetség (CPCA) adatai szerint októberben nagyjából 1,6 millió személyautót adtak el a kínai szalonokban. Ez szeptemberhez képest ugyan 1,5 százalékos javulás, de éves alapon 27,1 százalékos visszaesés. Az év első tíz hónapjában az eladások 22,3 százalékkal, közel 15 millió darabra estek, ami azt mutatja, hogy nem egyhónapos megtorpanásról, hanem tartós keresletcsökkenésről van szó.

A villanyautók és a konnektoros hibridek sem úszták meg. Ebből a kategóriából októberben 1,109 millió darab talált gazdára, ez 13,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és már a tizedik egymást követő hónap, amikor éves alapon csökkenés jön ki. A tisztán elektromos autók ennél jobban tartották magukat: nagyjából 770 ezer darabos eladásuk csak 5,3 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Hátat fordítanak a benzineseknek a kínai vásárlók

A legdrámaibb szám a hagyományos hajtásláncú autóké. Októberben mindössze 534 ezer benzines és dízeles személyautót adtak el Kínában, 44 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Január és október között 6,1 millió ilyen autó talált gazdára, 32,5 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ennek nyomán a villanyautók és a konnektoros hibridek rekordnak számító 67,5 százalékos részesedést értek el a kiskereskedelmi piacon, vagyis ma Kínában minden három eladott új autóból kettő legalább részben elektromos hajtású.

A forrás szerint a visszaesés egyik fő oka az adópolitika változása. A 2024-ben és 2025-ben vásárolt új energiás járművek egy bizonyos határig teljes vásárlásiadó-mentességet élveztek, 2026-ban és 2027-ben viszont már csak 50 százalékos kedvezmény jár rájuk. Ez az ösztönző tehát érezhetően kevésbé bőkezű, mint egy évvel korábban, ami a teljes keresletre is nyomást gyakorol.

Rekordot döntött az export, Európa is megérezheti

Miközben otthon fogy a vevő, a kínai gyártók soha nem látott tempóban exportálnak. Októberben 928 ezer személyautó hagyta el Kínát (az összeszerelésre küldött CKD-készletekkel együtt), ez 68,5 százalékos növekedés éves alapon. A villanyautók és a konnektoros hibridek exportja még látványosabban, 144,7 százalékkal, 582 ezer darabra ugrott. Az export ma már a kínai gyártók személyautó-értékesítésének 35 százalékát adja, szemben az egy évvel korábbi 19 százalékkal, vagyis minden harmadik legyártott kínai autó külföldön keres vevőt.

A Tesla esete jól mutatja ezt a mintát. A cég kínai kiskereskedelmi eladásai októberben 66,1 százalékkal, mindössze 8817 darabra zuhantak, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb érték. Közben a sanghaji gyárból 59 012 autót exportáltak, 66,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, így a Tesla teljes kínai nagykereskedelmi értékesítése végül 10,3 százalékkal, 67 829 darabra nőtt. A gyárak tehát nem állnak le, egyszerűen máshová irányítják a termelést.

Lassulhat a kínai roham, de nem most

A CPCA ugyanakkor már a fékezésre figyelmeztet. A szövetség főtitkára, Cuj Tung-su november 9-én azt mondta, hogy 2027-ben a kínai járműexport növekedése nagyjából 10 százalékra lassulhat. Ennek okaként a külföldi kereskedelmi akadályokat és az Európai Unió nyomását említette, új növekedési terepként pedig a Közel-Keletet. A CPCA arra is figyelmeztetett, hogy az exportadó-visszatérítés csökkenése és a szigorodó vámfeltételek előtt egyes külföldi rendeléseket előre hoztak. Ez rövid távon felfelé húzza a gyári értékesítést, 2027 első negyedévében viszont visszafoghatja az exportot.

A magyar és európai piac számára mindez kettős üzenet. Egyrészt a kínai gyártók otthoni kapacitásai messze meghaladják a hazai keresletet, ezért a következő hónapokban is erős nyomás nehezedik rájuk, hogy agresszív árakkal terjeszkedjenek külföldön. Másrészt éppen ez a nyomás erősíti azokat a folyamatokat, mint például a BYD szegedi gyárának beindítása, amelyekkel a kínai márkák az európai vámokat megkerülve, helyben gyártva próbálnak versenyben maradni.

Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
Kovács Kata
Szeretem az elektromos autókat és a modern technológiát!