Franciaország eddig a legerősebb fék volt a 2035-ös uniós kibocsátási szabályok lazításával szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Handelsblatt értesülései szerint most ez a fék is kiengedhet. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár közös álláspontban egyezett meg. Ez az Európai Bizottság már eleve puhított javaslatánál is jóval több mozgásteret adna a belső égésű motoros autóknak. Uniós diplomaták szerint a fő irányokról már megvan az egyezség, a részleteken még dolgoznak.
Mit ad Párizs, és mit kap cserébe?
A megállapodás klasszikus csereüzlet: mindkét fél enged egy számára fontos kérdésben, cserébe a másik támogatja egy stratégiai céljában. Franciaország feladná az ellenállását a flottaszintű szén-dioxid-előírások további enyhítésével szemben. Németország ezzel szemben szigorúbb „Made in EU” követelményeket fogadna el a tervezett ipari gyorsítási törvényben, az Industrial Accelerator Actben. Berlin eddig olyan engedékenyebb változatot támogatott, amely Törökországot, Vietnamot és Marokkót is a kedvezményezett partnerek közé sorolta volna. Párizs viszont jóval szűkebben húzná meg a határokat, legfeljebb az Egyesült Királyságnak adna kivételt.
Nem 100, nem is 90: akár 80 százalékra eshet a 2035-ös benzinautó-tilalom szigora
Az eredeti szabály 2035-től teljes, 100 százalékos kibocsátáscsökkentést írt elő a 2021-es szinthez képest, ez gyakorlatilag kizárta volna az új benzines és dízel autókat. A Bizottság 2025 végén bemutatott Auto Package csomagja ezt 90 százalékra mérsékelte. Ez kilométerenként átlagosan 11 gramm flottaszintű kibocsátást engedne a nulla helyett, a fennmaradó 10 százalékot pedig zöldacéllal, szintetikus vagy bioüzemanyagokkal kellene kompenzálni. A Bizottság számításai szerint már így is az új autók 27–29 százalékában maradhatna belső égésű motor 2035 után. A Handelsblatt szerint Merz és Macron további tíz százalékpontos könnyítést kér, ráadásul kompenzációs kötelezettség nélkül. A kompenzációs lehetőségekkel együtt így a kibocsátáscsökkentés matematikailag akár 80 százalékra is lemehetne.
A 2030-as célnál is engednének
Az alku a 2035-ös végcél mellett a köztes lépcsőt is érinti. A hatályos szabályok szerint 2030-ra 55 százalékkal kell csökkenteni az új személyautók kibocsátását a 2021-es szinthez képest. A Bizottság ezt már eleve egy hároméves elszámolási időszakkal tette volna rugalmasabbá: egy rossz évet a következő évek jobb teljesítményével lehetne kiegyenlíteni. Merz és Macron állítólag ennél is tovább menne, és öt évre, 2028 és 2032 közé nyújtaná az elszámolási ablakot. A cél nyíltan az, hogy a gyártók elkerülhessék a súlyos bírságokat.
Novemberben szavazhat az Európai Parlament
A német–francia egyezség az uniós döntéshozatal menetét is átrajzolhatja. Az Európai Parlament közlekedési szakbizottsága a múlt héten elhalasztotta az Auto Package egyik kulcsszavazását: az október 5-re tervezett voksolás nagyjából két héttel később lesz. A Der Spiegel szerint ennek oka, hogy a középen álló pártok, az úgynevezett Centre Platform tagjai még nem jutottak közös álláspontra. A plenáris szavazás jelenleg novemberben várható. A csomaghoz a Parlamentben egyszerű többség kell. A Tanácsban minősített többség szükséges, vagyis legalább 15 tagállam, amelyek együtt az uniós lakosság legalább 65 százalékát adják. Németország mellett már hat tagállam sürgette a lazítást, jellemzően azok, ahol alacsony a villanyautók aránya. A francia átállás ezért különösen súlyos fordulat: Párizs eddig az ellenzők táborának húzóereje volt.
Mi maradna meg a Bizottság eredeti csomagjából?
A lazítás mellett az Auto Package több, a villanyautókat támogató elemet is tartalmaz. A „Super Credit” rendszerben a 4,20 méternél rövidebb elektromos autók nagyobb súllyal számítanának a flottaátlagba. Egy Volkswagen ID. Polo például 1,3 autónak számítana. A javaslat Spanyolországtól és Franciaországtól származik. A tervezet szerint a kishaszonjárművek 2030-as célja 50-ről 40 százalékra csökkenne. 2030-tól a tagállamoknak a vállalati flották elektromosítására is kötelező célokat kellene teljesíteniük. Emellett 1,5 milliárd euró jutna a „Battery Booster” programra, egy teljes uniós akkumulátor-értéklánc kiépítésére. A Bizottság az engedmények ellenére is kitart az irány mellett. Saját megfogalmazása szerint: „A jövő elektromos.” A kérdés csak az, hogy a német–francia alku után ez a jövő mennyivel később érkezik meg.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
