A villanyautóknak nincs kipufogójuk, a gumijuk és a fékjük azonban ugyanúgy kopik, mint bármelyik benzines autóé. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem hallgatói pontosan erre a kevésbé emlegetett problémára kerestek választ. VENTRA nevű koncepcióautójuk menet közben próbálja befogni a gumiabroncsokból és a fékekből leváló finom részecskéket, a csapat szimulációi szerint alacsony sebességnél akár 42 százalékukat. Az időzítés sem véletlen: az Európai Unió hamarosan először szab követelményeket a fék- és gumikopásból származó kibocsátásra.
A villanyautók kibocsátása, amelyről ritkán esik szó
A közlekedési kibocsátásról szóló vitákban jellemzően a kipufogógáz kerül előtérbe, pedig létezik egy másik forrás is, amely hajtásmódtól függetlenül minden autónál jelen van. A gumiabroncsok, a fékek és az útburkolat kopása során apró részecskék kerülnek a levegőbe és a környezetbe, ezt nevezi a szakirodalom nem kipufogógázból származó kibocsátásnak. A villanyautók ettől a forrástól sem mentesek, sőt a hallgatói csapat szerint bizonyos szempontból még érzékenyebbek is rá. Számos elektromos autó ugyanis nehezebb, mint benzines megfelelője, az elektromos hajtáslánc pedig azonnal hatalmas nyomatékot ad le, és mindkét tényező fokozhatja a gumiabroncsok kopását. A VENTRA ezért nem a hajtásláncot próbálja tovább tökéletesíteni, hanem ezt a mellékhatást veszi célba.
A projekt mögött a TU/ecomotive áll, az eindhoveni egyetem hallgatói csapata, amely rendszeresen épít olyan koncepciójárműveket, amelyek az elektromobilitás egy-egy fenntarthatósági problémájára keresnek megoldást. 2025 végén mutatták be az Aria nevű moduláris városi villanyautót, amelynél a könnyű javíthatóság és a hosszabb élettartam volt a fő szempont. A VENTRA-val most a kopási részecskék kerültek a középpontba.
Így gyűjti a gumi- és fékport a VENTRA
A VENTRA a részecskéket közvetlenül a kerekek környezetében igyekszik összegyűjteni, de nem hagyományos szűrővel. A fejlesztők elektromosan feltöltik a részecskéket, majd egy földelt gyűjtőfelület felé irányítják őket, amelyen azok megtapadnak. Az elv az ipari elektrosztatikus porleválasztókéra emlékeztet, csak itt egy mozgó autó kerékjáratában kell működnie. A hallgatók szerint a felgyűlt szennyeződés később egyszerűen porszívóval vagy vízzel eltávolítható, vagyis a rendszer nem igényel cserélhető szűrőbetéteket.
A számokat ugyanakkor óvatosan kell kezelni, mert a csapat eddig kizárólag szimulációs eredményeket tett közzé. Eszerint 50 és 80 km/órás sebesség között a keletkező részecskék nagyjából 24 százalékát lehetne a gyűjtőrendszerbe terelni, alacsonyabb sebességnél viszont ez az arány a számítások szerint 42 százalékra is nőhet. Hogy a megoldás valós közlekedési körülmények között, esőben, sárban, változó útfelületen mennyire állja meg a helyét, egyelőre nyitott kérdés.
Száz kiló mínusz és vezetési edző a kevesebb kopásért
A hallgatók nem csak a már keletkezett részecskék összegyűjtésével foglalkoztak, hanem azzal is, hogy eleve kevesebb keletkezzen belőlük. Ennek érdekében a karosszéria jelentős részét könnyű, szénszál-erősítésű termoplasztikus panelekből építették meg, amivel a csapat szerint közel 100 kilogrammot faragtak le az autó tömegéből. A kisebb tömeg kisebb terhelést jelent a gumiabroncsokra és a fékekre is, így azok lassabban kopnak. Ez különösen a villanyautóknál lényeges, ahol az akkumulátor súlya miatt a tömeg amúgy is az egyik legnagyobb kompromisszum.
A harmadik elem a Clean-Drive rendszer, amely folyamatosan elemzi a vezetési stílust, és a kijelzőn keresztül javaslatokat tesz a sofőrnek. Ilyen lehet például a finomabb gyorsítás, a hirtelen fékezések kerülése vagy a felesleges kormánymozdulatok csökkentése. Ezzel a VENTRA a probléma emberi oldalát is kezeli, hiszen ugyanazzal az autóval egy agresszív sofőr sokkal több gumit és fékbetétet koptat el, mint egy kiegyensúlyozottan vezető.
A befogott porból utastéri alkatrész lesz
A TU/ecomotive csapata az összegyűjtött anyag sorsára is gondolt. A tervek szerint a részecskéket begyűjtenék, majd lehetőség szerint újrahasznosítanák, így a kopási por hulladék helyett nyersanyaggá válhatna. A koncepcióautóban a hallgatók már most felhasználtak valamennyit ebből az anyagból bizonyos utastéri alkatrészek elkészítéséhez. Ez egyelőre inkább jelképes gesztus, mint ipari léptékű megoldás, de jól mutatja azt a körforgásos szemléletet, amely a csapat korábbi projektjeit is jellemezte.
Euro 7: hamarosan a gumi és a fék is számít
A téma szabályozási szempontból is egyre fontosabb. Az Euro 7 szabályozással az Európai Unió első alkalommal vezet be követelményeket a fékekből és a gumiabroncsok kopásából származó részecskekibocsátásra. A TU/ecomotive arra hívja fel a figyelmet, hogy az új előírások bevezetése 2026 novemberében kezdődik. Ezzel az a régi érv is új megvilágításba kerül, hogy a villanyautó „nulla kibocsátású”. Helyi kipufogógáz valóban nincs, a kopási részecskék viszont a szabályozók szemében is mérhető tétellé válnak.
Kutatási jármű, nem a jövő évi modellkínálat része
Fontos tisztázni, hogy a VENTRA kifejezetten kutatási és demonstrációs jármű. A csapat nem jelentett be sorozatgyártási terveket, és konkrét autógyártói együttműködésről sincs szó. A koncepció elsődleges célja annak bemutatása, milyen műszaki megoldásokkal lehetne a jövőben csökkenteni a közúti közlekedés nem kipufogógázból származó részecskekibocsátását. Az egyetemi projektek értéke épp ebben rejlik: olyan ötleteket próbálhatnak ki gyorsan és kockázatmentesen, amelyekkel egy nagy gyártó csak akkor foglalkozik, amikor a szabályozás már kikényszeríti. Az Euro 7 közeledtével ez a pillanat most érkezik el.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
