Norvégia politikai pártjai megállapodásra jutottak a 2026-os költségvetés kapcsán, amely jelentős hatással lesz a villanyautó-vásárlókra. Bár az elektromos autók eddigi adókedvezményei csökkennek, mégsem szűnnek meg olyan gyorsan, mint ahogyan azt korábban tervezték. A kompromisszum ugyanakkor egy fontos és fájdalmas kitételt is tartalmaz.
A kormány eredeti javaslata szerint 2026. január 1-jétől az általános forgalmi adót bevezették volna a 300 000 norvég koronánál magasabb vételárú elektromos autókra. Ez a módosítás változatlanul életbe lép. Jelenleg az elektromos autók 500 000 koronás – nagyjából 42 600 eurós – vételárig teljes áfamentességet élveznek. Ez Norvégiában különösen nagy előny, hiszen az ország 25%-os áfakulcsa miatt a villanyautók ma jelentősen olcsóbbak az európai átlagnál.
A jövőbeni 300 000 koronás – körülbelül 25 500 eurós – plafon azonban drasztikusan leszűkíti a támogatott modellek körét, és lényegében a kisebb, kedvezőbb árú villanyautókra korlátozza az adókedvezményt.
Nem szűnik meg azonnal az áfamentesség – erre jutottak 2027-re
Az előző kormányzati javaslat még azt tartalmazta, hogy 2027-ben teljesen megszűnne az elektromos autók áfamentessége. A mostani politikai megállapodás ezt a radikális tervet jelentősen visszafogta.
A kompromisszum szerint:
– 2027-ben a támogatási határ 150 000 koronára (kb. 12 800 euró) csökken.
– 2028-ban viszont teljes körűen kivezetik az áfamentességet.
Ez az új limit 2027-re azt jelenti, hogy még a ma olcsónak számító, 20–25 ezer eurós városi elektromos autók sem férnek majd bele a kedvezménybe. A 150 000 koronás plafonnal a gyakorlatban alig marad olyan modell, amely érdemben részesülne a kedvezményből.
Az elektromosautó-szervezet szerint a fokozatosság életmentő
Ennek ellenére a Norvég Elektromosautó Egyesület (Norsk Elbilforening) elégedetten reagált a döntésre. Ahogy Christina Bu főtitkár fogalmazott: „Megkönnyebbültünk és örülünk. Létfontosságú az elektromos autók térnyerése szempontjából, hogy az áfa fokozatosan, ne pedig egyik napról a másikra kerül bevezetésre, ahogyan azt a kormány eredetileg javasolta.”
A szervezet szerint a fokozatos kivezetés segít abban, hogy tovább csökkenjenek a kibocsátások, és a piaci átmenet ne törjön meg hirtelen. Köszönő szavaikat külön az SV-nek (Szocialista Baloldali Párt) címezték, amely kulcsszerepet játszott a tárgyalások finisében.
Kirsti Bergstø, a párt vezetője kiemelte: „Azért dolgoztunk, hogy az újonnan eladott autók továbbra is károsanyag-kibocsátás nélküliek legyenek… Az átállásnak mindenki számára megfizethetőnek kell lennie.” Szerinte a döntés a használtpiacra is jelentős hatással lesz – márpedig Norvégiában sokan éppen ott vásárolnak autót.
Miért nem meglepetés az adókedvezmények csökkentése?
Norvégiában novemberben az újonnan regisztrált autók több mint 97%-a elektromos volt, ami világviszonylatban egyedülálló arány. Éppen ezért a támogatások csökkentése sok elemző szerint elkerülhetetlen volt. A túl gyors szabályváltozások azonban könnyen megingathatják a keresletet – erre több európai példa is akadt már.
A 2025 végi bizonytalanság ezt már előre jelezte: 2025 novemberében 19 427 elektromos autót helyeztek forgalomba, ami majdnem duplája az előző évi értéknek. A Norvég Közúti Információs Hatóság (OFV) szerint ezt a regisztrációs csúcsot elsősorban a közelgő adóváltozások váltották ki.
Fordulat: több elektromos autó fut, mint dízel
A novemberi közel 20 ezer új forgalomba helyezés egy történelmi mérföldkövet is hozott. A norvég autóparkban először fordult elő, hogy több elektromos autó szerepel a nyilvántartásban, mint dízel.
2025 novemberének végén:
– 918 603 dízelautót,
– 914 588 elektromos autót tartottak nyilván.
A különbséget a minimális dízelérték okozza: novemberben mindössze 140 új dízelautót regisztráltak.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
