Kína újabb lépést tett a technológiai szuverenitás és az ipari versenyelőny biztosítása felé: a lítium-vasfoszfát (LFP) és más kapcsolódó katódanyagok gyártási technológiáit a kínai kormány felvette azon korlátozott exportlistára, amelyek kizárólag állami engedéllyel hagyhatják el az országot. A kínai kereskedelmi minisztérium közlése szerint az új intézkedés célja, hogy összehangolja az iparági fejlődést a nemzetbiztonsági szempontokkal, miközben védelmet nyújt az ország stratégiai technológiai tudása számára.
Új szabályozás az LFP- és LMFP-technológiák exportjára
A frissített szabályozás értelmében exportengedélyhez kötötté vált minden olyan technológia kivitele, amely a lítium-vasfoszfát (LFP), a lítium-mangán-vasfoszfát (LMFP), illetve a különböző foszfátalapú katódanyagok előállításához szükséges. Ezek a technológiák kulcsfontosságúak a lítium-ion akkumulátorok előállításában, különösen az elektromos járművek és nagy kapacitású energiatárolási megoldások területén.
A kínai kereskedelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint a szabályozás keddi hatállyal lépett életbe, azaz azonnal alkalmazandó minden érintett iparági szereplőre. Bármely vállalat, amely ilyen jellegű technológiát kíván kivinni az országból, kötelezően exportengedélyt kell, hogy kérjen a hivatalos csatornákon keresztül.
A minisztérium szóvivője hangsúlyozta: „A katódanyagok előállítási technológiáit egyre gyakrabban alkalmazzák érzékeny területeken, ezért ezek felvétele a korlátozott technológiák közé hozzájárul a technológia biztonságos és fenntartható fejlődéséhez, valamint a fejlődés és nemzetbiztonság közötti egyensúly biztosításához.”
Kiterjesztett korlátozások más nyersanyagokra is
Az új exportkontroll-rendelet nem csupán az LFP-technológiát érinti. A szabályozás kiterjed a nemvasfémkohászati eljárások egy részére is, különösen a spoduménből előállított lítium-karbonát és lítium-hidroxid gyártására, valamint a fémes lítium, lítiumötvözetek és lítiumtartalmú sós vizek feldolgozására. További változások történtek a gallium és más ritkaföldfémek kinyerésére vonatkozó szabályozásokban is.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az LFP- és LMFP-technológiák exportját nem tiltották be teljesen. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az export továbbra is lehetséges, de kizárólag engedéllyel és szerződésnyilvántartás mellett. A hatóság célja, hogy az engedélyeztetési folyamatot továbbfejlessze, átláthatóbbá és gyorsabbá tegye, ugyanakkor a jogszabályi megfelelőséget szigorúan ellenőrizze.
Kína vezető szerepe az LFP-technológiában megkérdőjelezhetetlen
A mostani lépés része a „Technológiák exportját tiltó és korlátozó katalógusnak”, amelyet a kínai kereskedelmi minisztérium a tudományos-technológiai minisztériummal közösen állít össze. Kína évek óta globális éllovas a lítium-vasfoszfát akkumulátortechnológiák fejlesztésében. A kínai elektromosautó-gyártók döntő többsége ilyen akkumulátorokat használ, köszönhetően az alacsony költségeknek, hosszú ciklusélettartamnak és kiváló biztonsági jellemzőknek.
Ezzel szemben a nyugati gyártók sokáig inkább a nikkel-mangán-kobalt (NMC) alapú cellákat részesítették előnyben, amelyek ugyan nagyobb energiasűrűséget kínálnak, de drágábbak, és nyersanyag-ellátásuk is sokkal nehezebben biztosítható. Mivel az európai és amerikai gyártók egyre több belépő szintű, megfizethető EV-modelltszeretnének piacra dobni, az LFP technológia integrációja elkerülhetetlenné vált – ami még értékesebbé teszi a most korlátozottá tett kínai technológiai tudást.
Fejlett LFP-technológia, kínai dominancia a háttérben
A kínai fejlesztésű LFP-akkumulátorok már gyors töltésre képesek, és bár hatótávjuk jellemzően alacsonyabb, kiváló ár–érték arányukkal és stabil hőkezelésükkel egyre nagyobb teret nyernek világszerte. Fontos megemlíteni, hogy még ha az LFP-cellák gyártása nem is Kínában történik, a hozzájuk kapcsolódó katódanyagok és előanyagaik gyakran kínai technológián alapulnak, és kínai beszállítókon keresztül érkeznek.
A kínai kormány a múltban már korlátozta más technológiák – például a ritkaföldfémek – exportját is, és ezeknél gyakran fordult elő a jóváhagyott engedélyek visszavonása is formai vagy adminisztratív hibákra hivatkozva. A mostani intézkedés tehát nem csupán iparpolitikai döntés, hanem stratégiai üzenet is a globális ellátási láncok számára, hogy a kínai technológiához való hozzáférés nem automatikus, és egyre szigorúbb feltételekhez kötött.
Fókuszban a technológiai szuverenitás és a nyersanyag-biztonság
Kína a világ lítiumfeldolgozási kapacitásának több mint 70 százalékát birtokolja, és a második legnagyobb nyers lítiumtartalékokkal rendelkezik Chile mögött. A mostani intézkedés tovább erősíti az ország globális pozícióját az elektromos járművekhez és energiatárolókhoz szükséges akkumulátor-alapanyagok terén. A cél világos: megvédeni a kínai fejlesztéseket, és biztosítani a technológiai függetlenséget az egyre inkább geopolitikai kérdéssé váló akkumulátoriparban.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
