Több mint valószínű, hogy az autóiparban az lesz az új trend, hogy a gyártók, vagy azok beszállítói közvetlenül a szükséges nyersanyagok kitermelőihez fognak fordulni. Még inkább ezen lelőhelyeket vásárolják fel, hogy biztosítsák maguknak a mindig szükséges mennyiségeket és így az árakat is maguk alakítják. Más kérdés persze, hogy ezekből a megspórolt pénzekből végül mennyit lát a vásárló.
A lítium só beszerzése tipikusan ezen folyamatokat írja le. Manapság az összes nagy autó, vagy akkugyártó már rendelkezik saját lítiumbányával. A CATL akkugyártó sem lehet kivétel.
A kínai gyártóvállalat 1,27 milliárd eurót tervez befektetni Bolívia hatalmas, de jórészt kihasználatlan lítiumlelőhelyeinek fejlesztésébe. Ezen törekvéseit pedig a bolíviai kormány támogatja. A folyamat végén két új üzem épül Bolíviában, melyek célja a lítium kivonása a helyszínen található sóoldatból. Bolívia rendelkezik a világ lítiumkészletének körülbelül egyharmadával. A legtöbb a Salar de Uyuniban, a világ legnagyobb zárt lítiumlelőhelyén található.
Luis Arce bolíviai elnök megerősítette, hogy a CATL jóváhagyást kapott arra, hogy az ásványt kitermelje az ország Uyuni és Oruro sós tavaiból. Az ország energiaügyi minisztériuma szerint mindkét erőmű építése már júliusban elkezdődhet, a projekt értéke 9 milliárd euró.
Itt azonban nem áll meg a CATL, Arce elnök szerint a kínaiak már most vizsgálják a növekedés lehetőségeit, melyek 2028 körül ölthetnek formát. Januárban a bolíviai állam tulajdonában lévő Yacimientos del Litio Bolivianos (YLB) vállalat írta alá a partnerségi megállapodást a CATL képviselőivel, ami az alapot adta a mostani bejelentéshez. Első körben a CATL 910 millió eurót fektet be a projekt első szakaszába, cserébe megkapja a kizárólagos jogokat az üzemek felépítésére, működtetésére és a kinyert lítiumra. Ha az üzemek megépülnek, egyenként 25 000 tonna lítium-karbonátot lesznek képesek előállítani évente.
A CATL jelenleg nem szerez be közvetlenül lítiumot, azt most még külsős partnereken keresztül oldja meg. A bolíviai projektekkel a CATL közvetlenül belépne a nyersanyag-ellátási láncba, akárcsak hazai versenytársa, a BYD. Jelenleg nem ismert, hogy a bolíviai lítiumot mely CATL üzemekben dolgozzák fel, ezekből több is van világszerte (Kína, USA, vagy hamarosan Európa).
