Hirdetés

Az SK Innovation jelenleg a világ egyik legnagyobb lítium-ion akkucellagyártója, így számtalan autóipari márkának is szállítanak cellákat, amik végül napjaink és a jövő elektromos autóiba kerülnek beépítésre. Mivel a helyben gyártott akkucellánál környezetvédelmi és gazdasági szempontból nincsen jobb, az európai igények kiszolgálására az SK Innovation ráadásul hazánkat szemelte ki, egészen pontosan Komáromban található a gyár, aminek felépítéséről még 2017-ben döntött az ázsiai vállalat. A létesítmény aztán 2018-ban el is kezdett megépülni, a komáromi ipari parkban 97,5 milliárd forintos beruházással. Akkor Szijjártó Péter nyitotta mag ünnepélyesen a munkálatokat, melyek első ütemében 410 új munkahely jön létre.

Komárom, 2018. március 8. Középen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mellette jobbra Csej Dzse Von, az SK Battery elnök-vezérigazgatója (j7) és Kim Dzsun, az SK Innovation vezérigazgatója és elnöke (j6), balra Molnár Attila polgármester (b5), Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője (b7) és Ésik Róbert, a HIPA elnöke (b8) a dél-koreai SK Innovation vállalat első európai gyárának ünnepélyes alapkőletételén a komáromi ipari parkban 2018. március 8-án. Az elektromos autókban használható akkumulátorokat gyártó üzem 97,5 milliárd forint összegből valósul meg. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az SK Innovation bejelentése szerint ez a vállalat fogott most össze azzal a személlyel, akit 2019-ben kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki. Ő John Goodenough Professzor, akit a lítium akkumulátorok atyjának tartanak világszerte. Goodenough és Dr. Hadi Khani, az austini University of Texas egyik kutatója dugja össze a fejét, hogy megalkossanak egy gél-polimer elektrolitot a jövő lítium-fém akkumulátorai számára. A kutatás és fejlesztés céljai: nagyobb energiasűrűség, megnövelt üzembiztonság, versenyképes gyártási költségek mellett.

„Együtt az SK Innovation munkatársaival, remélem elhozhatjuk a jövő akkumulátorainak időszakát” – Monda Goodenough Professzor.

Jelenleg a lítium-ion akkucella tekinthető a leghatékonyabb technológiának az elektromos járművekhez. Azonban sajnos vannak határai ennek a technológiának, amiket át kell hágni, hogy az e-autók hatótávja jelentős mértékben növekedhessen két töltés között. További cél, hogy az akkumulátorok tömege csökkenjen, így az e-autók fogyasztása is. Goodenough szerint a jelenlegi technológiával a 800 Wh / L energiasűrűséget nagyon már nem lehet átlépni. Ha valaki ma egy 1000 Wh / L energiasűrűség cellát szeretne a magáénak tudni, akkor a szilárdtest akkumulátorok felé kell nézelődnie (egészen pontosan a lítium-fém anódot és a szilárdtest elektrolitot tartalmazó cella felé).

A fentebb legyűrendő akadályok egyike az úgynevezett dendrit jelenség kiküszöbölése, melyek leginkább tűszerű, kiálló részek, melyek a a lítium-fém felületén fellépve energiaveszteségeket és működési hibákat okozhatnak, melyek katasztrofális akkumulátor-meghibásodáshoz és akár biztonsági veszélyekhez is vezethetnek.

A kutatás során az SK innováció, valamint a Goodenough és Khani egy új gél-polimer elektrolitrendszer kidolgozását tervezi, amely egyenletesen szállítja a lítium-iont, miközben kiszűri a nem kívánt ionokat a mozgatás során, így akadályozva meg a dendritek kialakulását.

Lázasan folyik tehát tovább a munka, melynek során jobb akkucellákat, így biztonságosabb és nagyobb hatótávú e-autókat kapunk.