Alapvetően ma már a töltés nem nagy probléma, de kezdetben bonyolultnak tűnhet az új elektromos autó tulajdonosok számára. A helyzeten nem segít, hogy a társadalomban továbbra is élnek a korábbi nehézségek szülte sztereotípiák.

Hirdetés

Az elektromos járművek töltése elméletileg meglehetősen egyszerű, mivel az akkumulátor feltöltéséhez csak annyit kell tennünk, hogy mondjunk egy éjszakára az erre rendszeresített otthoni konnektorba dugjuk az e-autónk töltésszabályozó kábelének egyik oldalát, majd a másikat az autó megfelelő csatlakozójába. [A konkrét sorrend autónként változhat, ez mindig a használati utasításból derül ki.] Ez az elsődleges, és a legtöbbek által alkalmazott módszer a mindennapos teljes feltöltés érdekében. A másik, szintén népszerű opció, ha egy nyilvános töltőt keresünk (sokszor ehhez hasonló töltőket a munkahelyek is biztosítanak a dolgozóiknak). Ugye, milyen triviálisan hangzik? Ennél azért a téma valamivel bonyolultabb, főleg az új EV felhasználók számára.

Mindenekelőtt vegyük számba a lehetőségeket. Az akkumulátorok feltöltése váltakozó áramú (úgynevezett AC) vagy egyenáramú (DC) töltőberendezések segítségével történhet. Az említett DC töltők – lényegesen nagyobb teljesítményükből fakadóan – jelentősen lerövidítik a töltési időt.

Az ausztrál Tritium gyorstöltőgyártó és -üzemeltető cég infógrafikákon mutatja be a töltők tipikus teljesítményeit. Általában 3,7–22 kW közötti váltóáramú (AC) és 50–350 kW közötti egyenáramú (DC) töltőkkel lehet találkozni.

Nem részleteznénk a töltőcsatlakozók különféle, szinte ritkaság-számba tartozó változatait, mivel a legtöbb piacon csak 1-2 domináns AC és DC csatlakozót alkalmaznak. A leggyakrabban használt lehetőségek Európában:

  • Type 2-es csatlakozó AC töltéshez (lehet 1 vagy 3 fázisú)
  • CCS Combo 2 (a Type 2 DC változata),
  • CHAdeMO csatlakozó DC töltéshez,
  • a Tesla saját, szabadalmaztatott szabványa, mindkét típusú (AC vagy DC) töltéshez

Visszatérve a címhez, meddig is tart a 32 kilométernyi hatótáv aksiba töltése?

Ha az energia és az eredmény közötti közvetlen kapcsolatra összpontosítunk (átugrunk más tényezőket, mint például az akkumulátor hőmérséklete, az akkumulátor töltöttségi szintje, az akkumulátor töltési korlátozásai), szembetűnő az effektív töltési kapacitás, vagyis a kW-ban kifejezett teljesítmény általános különbsége.

Úgy jön ki ez a hatótáv, hogy feltételezünk egy 19 kWh/100 km-es átlagfogyasztást. 7,7 kW-os AC-töltő használatával 47 perc szükséges ahhoz, hogy 32 km hatótávot beletöltsünk az autóba. Ha a fedélzeti töltő képes a háromfázisú töltésre, 22 kW teljesítménnyel a töltési idő 15 percre rövidül, míg az 50 kW-os egyenáramú töltő esetében csak 7 percet kell a töltésre szánni. Ez mindenki számára érzékelhető különbség, bár a DC töltők használata gyakran drágább is.

Mire elég egy 10 perces töltés?

Más aspektusból megközelítve a témát, az is sokak fantáziáját izgathatja, hogy egy 10 perces pihenő során mennyi plusz hatótávot tudunk szerezni. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy összesen 10 percig töltünk, és a töltő maximális kapacitását ki tudjuk használni, bár ez sajnos ritkán igaz a nagyobb teljesítményű töltők esetében.

A 7,7 kW-os AC-töltőt használva kb. 7 km extra hatótávhoz juthatunk hozzá. Egy 50 kW-os DC töltővel azonban egészen más a helyzet. 10 perc töltéssel ugyanis 49 km hatótávot tudunk nyerni, ami már jelentős, akkor is, ha szorult helyzetben gyorsan tovább kell sietnünk, de akár egy gyors reggeli kávé ideje alatt is beletölthető elektromos járgányunkba a napi teendőkhöz szükséges hatótáv.

A hosszabb utazásokhoz természetesen ki kell használni az akkumulátor kapacitásának nagy részét a töltés során. Fontos tudnunk azonban, hogy körülbelül 80 százalékos töltöttségi szint után a töltési folyamat jelentősen lelassul. A hosszú útra való felkészülés és különösen az útvonal során tervezett töltések olyan nagy teljesítményű DC töltők használatát követelhetik meg, melyek 100-150 kW, vagy akár kétszer ekkora (200-300 kW) teljesítményt is tudnak produkálni. Így gyorsabban elérjük azt a pontot, ahonnan az akkumulátor védelme érdekében az autó szabályozó rendszerei lelassítják a töltést. Innentől viszont a töltőoszlop teljesítményétől függetlenül már különbség a töltési sebességben.