Olaszország nem várta meg, hogy Brüsszel döntsön, és nemzeti hatáskörben adott zöld utat a Tesla felügyelt önvezető rendszerének. Ezzel az ország tizenkettedikként csatlakozott azoknak az uniós tagállamoknak a köréhez, ahol legálisan használható a Tesla Assisted Driving (TAD), vagyis az a rendszer, amelyet a gyártó korábban FSD (Supervised) néven árult. A döntés súlyát az adja, hogy Olaszország az első a négy nagy uniós piac közül, amelyik rábólintott. Ezzel egy csapásra majdnem megduplázódott azoknak az európaiaknak a száma, akik elméletben bekapcsolhatják autójukban a rendszert.
Salvini a Teslával egyeztetett, aztán egyedül lépett
A bejelentést Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter tette közzé november 20-án az X-en. Azt írta, hogy a minisztérium alapos műszaki megvalósíthatósági vizsgálat után adta meg az ideiglenes jóváhagyást, és Olaszország ezzel megelőzi az uniós elismerési folyamatot, amely szerinte még alakulóban van. A Tesla európai fiókja röviden reagált: „Olaszországban jóváhagyva, a bevezetés hamarosan indul“. A posztot egy videó kísérte, amelyen egy Tesla magától kanyarog Róma utcáin. Pontos bevezetési dátumot a cég nem közölt, a funkció várhatóan szoftverfrissítéssel érkezik a HW4 hardverrel szerelt autókra.
Az olasz lépésnek volt előzménye. Áprilisban Carlo Calenda szenátor hivatalosan kérte Salvini minisztériumát, hogy kezelje prioritásként az engedélyezést. Október 29-én pedig maga Salvini számolt be arról, hogy „nagyon pozitív és konstruktív“ telefonbeszélgetést folytatott Elon Muskkal, és hogy Olaszország a gyors uniós jóváhagyást támogatja. Akkor ezt még úgy lehetett érteni, hogy Róma az uniós szintű döntést sürgeti, nem pedig önálló engedélyre készül. Három héttel később viszont kiderült, hogy az olaszok nem várnak tovább.
Hogyan jut el a Tesla FSD Európa egyik országából a másikba?
A mostani engedélyek mind ugyanarra az alapra épülnek. A holland közlekedési hatóság, az RDW április 10-én elsőként hagyta jóvá Európában a rendszert, mégpedig az uniós típusjóváhagyási rendelet 39. cikke alapján. Ez a kivételes szabály olyan új technológiákra vonatkozik, amelyek nem illeszkednek a meglévő előírásokba. A holland engedélyt aztán a többi tagállam egyenként, nemzeti hatáskörben ismerheti el, és pontosan ez zajlik hónapok óta. A sorrend a következő volt: Hollandia, Litvánia, Észtország, Dánia, Belgium, Szlovénia, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Lettország, Finnország, és most Olaszország. Finnország alig egy héttel ezelőtt lett a tizenegyedik.
Fontos ugyanakkor, hogy továbbra is második szintű vezetéstámogató rendszerről van szó. Az autó képes kormányozni, fékezni, gyorsítani, kereszteződéseken áthaladni és sávot váltani, de a sofőrnek folyamatosan figyelnie kell, és a felelősség teljes egészében őt terheli. A korábbi kis piacok együtt nagyjából 70 millió lakost jelentettek, ami az unió lakosságának mintegy 15 százaléka. Az 59 milliós Olaszország csatlakozásával ez az arány közel 30 százalékra ugrott.
Szelídebb rendszer, mint Amerikában
Az európai út nem volt ingyenes a Teslának. A cég októberben kivezette a „Full Self-Driving“ nevet a kontinensen, miután a német közlekedési minisztérium félrevezetőnek nevezte. Ráadásul a 2026.39.100-as frissítéssel csendben a sebességhatár feletti maximális ráhagyást +50 százalékról +10 százalékra csökkentette, és ez az érték minden út elején nullára áll vissza. November 16-án az RDW újabb szigorításokat hagyott jóvá: korábban jönnek a figyelmetlenségre figyelmeztető jelzések, új sebesség-figyelmeztetések érkeznek, és 130 km/h felett kötelező kézen tartani a kormányt. Az Electrek szerint az olaszok már ezt a szigorúbb változatot engedélyezték. A lap meg is jegyzi, hogy Európa így biztonságosabb FSD-t kap, mint az Egyesült Államok.
Decemberben jön a nagy szavazás, Párizson múlhat minden
Az igazi tét az uniós szintű jóváhagyás, amelyről az EU gépjárműügyi műszaki bizottsága (TCMV) decemberben szavazhat, miután októberben még csak vitát tartottak a kérdésről. Az elfogadáshoz minősített többség kell: legalább 15 tagállam, amelyek együtt az unió lakosságának minimum 65 százalékát képviselik. Németország októberben jelezte, hogy a névváltoztatás és a sebességráhagyás csökkentése után igennel szavaz. Ezzel 13 ország állna a rendszer mögött, ez azonban a lakosság alig 47 százaléka, vagyis még messze van a küszöbtől.
A kulcs ezért Franciaország és Spanyolország kezében van. Párizs júliusban elutasította a nemzeti engedélyt, mert a rendszert a jelenlegi formájában nem tartotta elég biztonságosnak, és a gyorshajtást, valamint a sofőrfigyelés hiányosságait kifogásolta. Azóta viszont már közúti teszteket folytat. Spanyolország eddig nem ismerte el a holland engedélyt, Svédország pedig jelezte, hogy nemmel szavaz, ha a Tesla nem szünteti meg teljesen a sebességhatár túllépésének lehetőségét. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) és más közlekedésbiztonsági szervezetek szintén bírálták a korábbi, +50 százalékos beállítást.
Körbevettek minket – mi lesz Magyarországgal?
A magyar Tesla-tulajdonosok számára a lista talán legérdekesebb része az, ami hiányzik belőle. Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Csehország már engedélyezte a rendszert, Magyarország viszont egyelőre nem csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy egy HW4-es Tesla Pozsonytól Zágrábig használhatja a felügyelt önvezetést, a magyar határon belül viszont nem. Ha a decemberi uniós szavazás átmegy, a nemzeti engedélyezés kérdése okafogyottá válik, és a rendszer az egész unióban elérhetővé válhat. Ha viszont elbukik, a magyar hatóságoknak kell eldönteniük, hogy Olaszországhoz és a szomszédokhoz hasonlóan saját hatáskörben elismerik-e a holland engedélyt.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›














