Washingtonban megegyezés közelébe jutottak a törvényhozók arról, hogy törvényben tiltsák ki a kínai autókat az amerikai piacról. A Bloomberg értesülése szerint az utolsó pillanatban zajló tárgyalások egyik fő célja, hogy a Mercedes-Benz megússza a tiltást. A német prémiumgyártó ugyanis kínai tulajdonosai miatt a korábbi tervezet alapján maga is a korlátozás alá esne. Ha a megállapodás létrejön, a BYD és a Geely előtt hivatalosan is bezárul a világ egyik legnagyobb autópiaca.
Év végéig Trump asztalára kerülhet a kínai autók tiltása
A Bloomberg névtelen, a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a javaslatot republikánus és demokrata képviselők egyaránt támogatják, főleg az autógyártó államokból. Céljuk, hogy a törvényjavaslat még az év vége előtt Donald Trump elnök asztalára kerüljön. A támogatók mindenképp le akarják zárni az ügyet, mielőtt januárban összeül az új kongresszus, mert utána elölről kellene kezdeni a folyamatot. Egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint akár már a héten megszülethet a megállapodás. A végleges törvényszöveg, a pontos hatály és a támogatók teljes listája azonban még nem nyilvános.
A kínai autók a gyakorlatban már most is ki vannak zárva az amerikai piacról. Az Egyesült Államok 2024-ben 25-ről 100 százalékra emelte a kínai villanyautók vámját, 2025 januárjában pedig véglegesítette a kínai összekapcsolt járműtechnológia tilalmát. A szoftveres korlátozások a 2027-es modellévtől, a hardveresek a 2030-as modellévtől lépnek életbe. Egy törvényi tiltás ennél is tovább menne: már nemcsak kereskedelmi vagy hatósági eszközökkel, hanem nemzetbiztonsági és gazdaságbiztonsági alapon zárná ki a kínai gyártókat.
Miért kerülne a Mercedes a kínai márkák közé?
A Mercedes-ügy a sztori legmeglepőbb része. A korábbi, egy szenátusi bizottság által idén támogatott tervezet megtiltotta volna, hogy a több mint 15 százalékban kínai tulajdonú autógyártók adattovábbításra képes autót értékesítsenek az Egyesült Államokban. Ez a küszöb első ránézésre csak a kínai márkákat érintené, csakhogy a Mercedesben a kínai állami BAIC Motor csaknem 10 százalékos, Li Shufu, a Geely alapítója pedig szintén közel 10 százalékos részesedéssel rendelkezik. A kettő együtt nagyjából 20 százalék, ami jóval meghaladja a 15 százalékos határt. Papíron tehát a stuttgarti gyártó ugyanúgy a tiltás alá esne, mint a BYD.
A Mercedes ezért komoly lobbitevékenységbe kezdett a tervezet módosításáért. Bernie Moreno republikánus szenátor szerdán tájékoztatta az autógyártók képviselőit a javasolt változtatásokról, köztük azokról a rendelkezésekről, amelyek megvédenék a Mercedest a teljes tiltástól. Az autóipari szereplők többsége támogatóan fogadta a megközelítést, a Mercedes egyik képviselője ugyanakkor fenntartásainak adott hangot, így a tárgyalások folytatódnak. A vállalat közleménye szerint továbbra is egyeztet minden érintettel, akinek közös érdeke, hogy a törvény még ebben a ciklusban elfogadásra kerüljön.
Szavazati jog nélküli részesedések: így nézhet ki a kiskapu
A Bloomberg szerint a lehetséges megoldás lazább szabályokat alkalmazna azokra a cégekre, amelyekben a kínai tulajdonosok passzív, szavazati jog nélküli részesedéssel rendelkeznek. Ez azt jelentené, hogy nem a puszta tulajdoni hányad számítana, hanem az, hogy a kínai befektető ténylegesen beleszólhat-e a vállalat irányításába. A tárgyaló felek még azt vitatják, hogyan lehetne egy ilyen kivételt pontosan megfogalmazni, és főként azt, hogyan lehetne ellenőrizni a betartását. Ennek nyomán a végleges szöveg jelentősen eltérhet a korábbi tervezettől, és az sem ismert még, hogy a tiltás az összes kínai autóra vagy csak az adattovábbításra képes járművekre vonatkozik-e. Utóbbi ma már a gyakorlatban szinte minden új autót jelent.
Amerika bezár, Kanada és Európa nyitva marad
Az amerikai irány élesen eltér attól, amit a szomszédos Kanada és Európa választott. Kanada 2026 januárjában megállapodott Kínával arról, hogy évente legfeljebb 49 000 kínai villanyautót enged be 6,1 százalékos vámmal. Az Európai Unió büntetővámokkal és egyedi megállapodásokkal próbálja kezelni a kínai gyártók előretörését, és októberben Pekinggel a hibridautók importjának visszafogásáról is megegyezett. A kínai márkák olcsó, technológiailag fejlett villanyautói közben gyorsan nyernek teret Európában és Dél-Amerikában.
Az amerikai félelmek mértékét jól mutatja egy korábbi, a Mobility Global által készített elemzés. Eszerint a kínai gyártók 2038-ra az éves amerikai újautó-eladások 11 százalékát, nagyjából 1,7 millió autót szerezhetnének meg, ha szabadon beléphetnének a piacra. Washington most úgy döntött, hogy erre az esélyre sem hagy lehetőséget.
Mit jelent a kínai autók tiltása a magyar és az európai piacnak?
Magyar szempontból a legfontosabb következmény közvetett, de annál jelentősebb. Ha a világ második legnagyobb autópiaca végleg bezárul a kínai gyártók előtt, Európa marad a legnagyobb nyitott fejlett piac, ahol a BYD, a Geely és társaik terjeszkedhetnek. Ez még több modellt, még élesebb árversenyt és még több európai gyártási beruházást jelenthet. Utóbbira Magyarország már most is jó példa a BYD szegedi gyárával. Az európai gyártók számára ugyanakkor kettős a helyzet: a kínai versenytársak elleni amerikai védőfal jól jöhet nekik, a Mercedes példája viszont megmutatja, hogy a tulajdonosi szerkezetek miatt a határvonal már korántsem olyan éles, mint amilyennek a politika szeretné látni.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›














