Október 1-je óta nyolc tisztán elektromos távolsági autóbusz közlekedik menetrend szerint Bécs és Pozsony között, naponta összesen 66 járattal. A FlixBus évek óta tesztelgeti az akkumulátoros buszokat szerte a világon, de ez az első olyan útvonala, ahol a villanybuszok kezdettől fogva a rendes, napi forgalom részei. Mindez alig néhány tíz kilométerre történik a magyar határtól. A két szomszédos főváros utasai már csendben, kipufogógáz nélkül utaznak egymáshoz, a Budapestre tartó FlixBus-járatokon viszont továbbra is a dízel az úr.
Nyolc Yutong a két főváros között
A FlixBus a forgalomba állított buszokat nem maga üzemelteti. A járművek az osztrák partnercégnél, a Blagussnál futnak, amely összesen tizenkét Yutong T12E típusú elektromos távolsági buszt szerzett be. Közülük nyolc szolgálja a Bécs–Pozsony vonalat, a maradék négy felhasználásáról a cég nem közölt részleteket. A kínai Yutong neve a magyar olvasónak sem ismeretlen, hiszen a gyártó Európa-szerte egyre több városi és helyközi elektromos buszt értékesít, és a távolsági szegmensben is a legaktívabb szereplők közé tartozik. A választás tehát logikus, a Bécs–Pozsony vonal pedig most éles terepen mutathatja meg, mit bír a típus a mindennapi, sűrű üzemben.
Mit tud a FlixBus elektromos busza?
A Yutong T12E 466 kWh kapacitású akkumulátorcsomaggal rendelkezik, a FlixBus tájékoztatása szerint a hatótáv megközelítőleg 500 kilométer. Ehhez képest a Bécs és Pozsony közötti, mintegy 80 kilométeres útvonal szinte jelképes távolság, ráadásul a terep alapvetően sík, így a buszoknak nem kell energiaigényes emelkedőkkel megküzdeniük. Ennek nyomán a szakasz szinte tankönyvi példája annak, milyen útvonalon érdemes először bevetni az akkumulátoros távolsági buszokat. A járat a két belvároson kívül mindkét város repülőterét is érinti, így nemcsak az ingázókat, hanem a reptéri átszállókat is kiszolgálja. A schwechati és a pozsonyi repülőtér összekötése a két régió közös légiforgalmi vonzáskörzete miatt különösen fontos.
Napelemről töltenek a végállomásokon
A buszok töltése Bécsben és Pozsonyban történik. A FlixBus szerint ezeken a helyszíneken napelemes rendszereket és hozzájuk kapcsolódó akkumulátoros energiatárolókat is használnak, így a felhasznált áram egy része helyben termelt, megújuló forrásból származik. Az energiatároló ráadásul kisimíthatja a hálózati terhelést is, ami egy buszflotta nagy teljesítményű töltésénél nem mellékes szempont. Az üzemeltető számításai szerint az elektromos buszok 100 kilométerenként mintegy 66 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg az azonos kategóriájú dízelbuszokhoz képest.
A tesztek kora véget ért
A FlixBus korábban már több piacon is kipróbálta az akkumulátoros távolsági buszokat. 2024-ben például egy Yutong GTe14 típusú elektromos busszal tesztelt London és Cambridge között, ezt megelőzően pedig Portugáliában, Németországban és az Egyesült Államokban is futottak hasonló kísérleti projektek. Ezek azonban jellemzően egy-egy járműre vagy korlátozott időtartamra szóló próbák voltak. A Bécs–Pozsony vonalon viszont nyolc busz rögtön az első naptól a rendszeres, napi menetrend része, ami minőségi ugrás. Az akkumulátoros távolsági busz itt már nem bemutatódarab, hanem hétköznapi közlekedési eszköz.
A projekt finanszírozásában a Blaguss saját beruházásai mellett osztrák állami támogatások és az Európai Unió NextGenerationEU programjának forrásai is szerepet kaptak. A FlixBus hangsúlyozza, hogy a megvalósítást elsősorban három tényező együttes megléte tette lehetővé: a megfelelő adottságú útvonal, a magas utasforgalom és a szükséges töltőinfrastruktúra.
Mikor jöhet a villanybusz Budapestre?
A FlixBus közleménye magyarországi vagy budapesti bővítésről nem tesz említést, így egyelőre semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben hazai vonalon is megjelennének elektromos távolsági buszok. A távolság önmagában nem lenne leküzdhetetlen akadály. Budapest és Bécs között nagyjából 240-250 kilométer az út, Budapest és Pozsony között pedig mintegy 200 kilométer, ami papíron belefér egy 500 kilométeres hatótávba. Csakhogy ez a gyári érték ideális körülményekre vonatkozik, téli hidegben, fűtéssel és teljes utasterheléssel a valós hatótáv érezhetően rövidebb lehet. Ráadásul egy ilyen hosszabb vonalon már egyetlen fordulóhoz is elfogyna a kapacitás jelentős része, így a végállomásokon nagy teljesítményű, a buszflottára méretezett töltőinfrastruktúra nélkül nem működhetne sűrű menetrend.
A FlixBus maga is ezt a három feltételt nevezte meg a siker kulcsának: útvonalhossz, utasforgalom és töltési háttér. A Bécs–Budapest viszonylat utasforgalma kétségkívül megvan, a kérdés inkább az, hogy lesz-e a magyar végponton olyan töltőhelyszín és olyan támogatási környezet, amely egy ilyen beruházást vonzóvá tesz. Addig is a határ túloldalán figyelhetjük, hogyan vizsgázik a gyakorlatban az első valódi, menetrend szerinti elektromos távolsági buszvonal.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
