Egy teljes hónap alatt mindössze 14 új benzines személyautót helyeztek forgalomba Norvégiában, miközben villanyautóból 18 511 darabot. A szeptemberi adatok szerint az elektromos autók részesedése ezzel 98,8 százalékra emelkedett az újautó-piacon, a Tesla Model Y pedig egymaga minden negyedik új autót adta. A valódi történelmi fordulat azonban nem az újautó-statisztikákban, hanem a norvég utakon történt. Már a teljes személyautó-állományon belül is az elektromos autók alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a dízeleket.
Egy egész ország, 222 nem elektromos autó
Szeptemberben összesen 18 733 új személyautót helyeztek forgalomba Norvégiában, és ebből 18 511 tisztán elektromos volt. Az összes többi hajtáslánc már csak két számjegyű regisztrációs adatokkal jelent meg a statisztikában, ami egy fejlett európai autópiacon szinte felfoghatatlan. Dízelautóból mindössze 77 darab került forgalomba, ez 0,4 százalékos piaci részesedés. Benzinesből csupán 14 darabot regisztráltak, ami a teljes piac 0,1 százaléka. Emellett 29 benzines plug-in hibrid (0,2 százalék), 99 hagyományos benzines hibrid (0,5 százalék) és mindössze 3 dízel plug-in hibrid került forgalomba. Ez utóbbi statisztikailag már 0 százalékos részesedést jelent.
Ha összeadjuk ezeket a tételeket, kiderül, hogy egy teljes hónap alatt összesen 222 nem tisztán elektromos új személyautó talált gazdára egy ötmilliós országban. Ráadásul a hagyományos, töltőkábel nélküli hibridek adják ennek a maradéknak a legnagyobb részét, nem a klasszikus benzinesek vagy dízelek. Egy másik nézőpontból még látványosabb a különbség: minden egyes új benzines autóra körülbelül 1322 új villanyautó jutott. A hajtásláncok versenye Norvégiában tehát gyakorlatilag lezárult, és egyetlen technológia maradt meghatározó.
Mozgásba lendült a norvég villanyautó-piac
A szeptemberi 18 733 új személyautó 31 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az elektromos autók abszolút darabszáma ennél idén csak júniusban volt magasabb, amikor 19 558 tisztán elektromos személyautót regisztráltak. A 98,8 százalékos havi részarány jól mutatja, mennyire előrehaladt Norvégia közlekedésének villamosítása. Az év eddig eltelt részében a tisztán elektromos autók az összes új személyautó-regisztráció 97,8 százalékát tették ki, ami lényegében egy több éven át tartó hajtásláncváltás végpontját jelenti.
A teljes piac mérete is érdekes képet mutat. Az év első kilenc hónapjában Norvégiában 1,7 százalékkal több új személyautót regisztráltak, mint 2025 azonos időszakában: 115 196 autót a korábbi 113 325 darabbal szemben. Ez azért figyelemre méltó, mert az év viszonylag gyengén indult. Mivel azonban csak szeptemberben körülbelül 30 százalékkal nőtt az újautó-regisztrációk száma éves összevetésben, a norvég piac időközben jelentősen magára talált. A 97,8 százalékos éves részarány alapján az év első kilenc hónapjában nagyjából 112 700 új villanyautó került forgalomba Norvégiában.
A norvég közúti közlekedési információs hatóság, az OFV nemrég maga is levonta ebből a következtetést. „A norvég újautó-piac mára szinte teljes egészében elektromossá vált” – fogalmazott a szervezet. „A verseny ezért egyre inkább arról szól, hogy mely márkák és modellek teljesítenek a legjobban az ár, a hatótáv, a helykínálat, a szállítási idő és a finanszírozás területén.” Más szóval Norvégiában már nem az a kérdés, hogy villanyautót vesznek-e az emberek, hanem az, hogy melyiket.
A Tesla Model Y egymaga lekörözi a fél mezőnyt
Az egyes modelleket vizsgálva ismét a Tesla Model Y emelkedik ki messze a mezőnyből. Szeptemberben 4 810 példányt regisztráltak belőle Norvégiában, így ez az egyetlen modell önmagában a teljes norvég újautó-piac több mint negyedét, 25,68 százalékát szerezte meg. A különbség a második helyezetthez képest elképesztő: a Model Y több mint nyolcszor annyi regisztrációt gyűjtött, mint az ezüstérmes Volvo EX30. Egyetlen Tesla-modellből ráadásul közel 22-szer annyi kelt el, mint az összes nem elektromos új autóból együttvéve.
A Tesla mögött viszont már jóval kiegyenlítettebb a mezőny. A második helyet a Volvo EX30 szerezte meg 576 regisztrációval. Szorosan mögötte végzett a Mercedes-Benz GLC 568, illetve a Toyota bZ4X 567 példánnyal, vagyis a második és a negyedik helyet mindössze kilenc autó választotta el. Az ötödik helyre a Volkswagen ID.4 került 516 autóval, a hatodik helyen pedig a BYD EVO 4×4 végzett 405 darabbal. Az első tízbe bekerült még az Audi Q4 e-tron (378), a BMW iX3 (352), a Kia EV5 (350) és a Toyota Urban Cruiser (334).
A rangsor alapján jelenleg a BYD az egyetlen kínai gyártó, amelynek elektromos modellje bekerült a norvég piac tíz legnépszerűbb autója közé. A húszas mezőnyben azonban már további kínai típusok is feltűnnek, például a BYD Sealion 7 és az XPeng G9. A harmincas listán pedig az XPeng G6, a Zeekr 7GT, az MG4 és a Changan Deepal S05 is szerepel.
| Helyezés | Modell | Darabszám | Piaci részesedés |
|---|---|---|---|
| 1. | Tesla Model Y | 4 810 | 25,68% |
| 2. | Volvo EX30 | 576 | 3,07% |
| 3. | Mercedes-Benz GLC | 568 | 3,03% |
| 4. | Toyota bZ4X | 567 | 3,03% |
| 5. | Volkswagen ID.4 | 516 | 2,75% |
| 6. | BYD EVO 4×4 | 405 | 2,16% |
| 7. | Audi Q4 e-tron | 378 | 2,02% |
| 8. | BMW iX3 | 352 | 1,88% |
| 9. | Kia EV5 | 350 | 1,87% |
| 10. | Toyota Urban Cruiser | 334 | 1,78% |
| 11. | Ford Explorer EV | 332 | 1,77% |
| 12. | Škoda Elroq | 329 | 1,76% |
| 13. | Toyota C-HR+ | 329 | 1,76% |
| 14. | Volvo EX40 | 329 | 1,76% |
| 15. | BYD Sealion 7 | 304 | 1,62% |
| 16. | Volkswagen ID.7 | 291 | 1,55% |
| 17. | Škoda Enyaq | 281 | 1,50% |
| 18. | BMW iX1 | 260 | 1,39% |
| 19. | Smart #5 | 237 | 1,27% |
| 20. | XPeng G9 | 232 | 1,24% |
| 21. | XPeng G6 | 225 | 1,20% |
| 22. | MG4 | 219 | 1,17% |
| 23. | Zeekr 7GT | 215 | 1,15% |
| 24. | Volkswagen ID.3 | 205 | 1,09% |
| 25. | Changan Deepal S05 | 175 | 0,93% |
| 26. | Polestar 2 | 174 | 0,93% |
| 27. | Mercedes-Benz GLB | 166 | 0,89% |
| 28. | Cupra Raval | 161 | 0,86% |
| 29. | Subaru Uncharted | 161 | 0,86% |
| 30. | BMW i4 | 155 | 0,83% |
Visszaszerezte a trónt a Tesla, mégis csökken a súlya
A márkák rangsorában szeptemberben ismét a Tesla került az élre. Az amerikai elektromosautó-gyártó összesen 4 935 új személyautót regisztrált Norvégiában, ami 26,3 százalékos piaci részesedést jelentett. A Tesla ezzel június óta először lett ismét Norvégia legnagyobb autómárkája, hiszen júliusban még a Toyota, augusztusban pedig a Volkswagen vezette a norvég piacot. Árulkodó adat, hogy a márka norvég regisztrációinak mintegy 97,5 százalékát a Model Y adta, vagyis a Tesla norvégiai sikere gyakorlatilag egyetlen modellen nyugszik.
Az érem másik oldala, hogy miközben a Tesla regisztrációinak száma 2,2 százalékkal nőtt az előző év szeptemberéhez képest, a vállalat piaci részesedése jelentősen csökkent: a tavalyi 33,7 százalékról 26,3 százalékra esett vissza. Ennek oka elsősorban az, hogy maga a teljes norvég újautó-piac is jelentősen bővült, miközben számos más márka is növelni tudta értékesítéseit. A közölt növekedési ütemekből visszaszámolva tavaly szeptemberben nagyjából 14 300 új autó került forgalomba Norvégiában, ebből körülbelül 4 830 volt Tesla. A Tesla tehát lényegében szinten tartotta az eladásait, a piac viszont egy év alatt mintegy 4 400 autóval nagyobb lett, és ezt a többletet szinte teljes egészében a versenytársak vitték el.
Ezek között egyre erősebbek a kínai márkák. Az OFV külön kiemelte az XPeng és a BYD teljesítményét: a két gyártó együttesen 7,1 százalékos piaci részesedést ért el szeptemberben. „Ez több mint kétszerese az előző év azonos hónapjában mért 3,5 százalékos részesedésnek” – közölte a szervezet. Geir Inge Stokke, az OFV ügyvezető igazgatója szerint jelenleg sok autómárka növekedést mutat, miközben a piacvezető szereplő részesedése már nem éri el az egyharmadot. „A verseny kiegyenlítettebbé vált, ami az autóvásárlóknak kedvez. Amikor több márka versenyez ugyanazokért a vásárlókért, mindenkinek javítania kell az árakon, a felszereltségen és a szolgáltatásokon” – mondta Stokke.
Történelmi fordulat: a villanyautók a dízelt is lekörözték a norvég utakon
Norvégiában azonban már nemcsak az újautó-piac villamosítása közelít a teljességhez, hanem a teljes személyautó-állomány összetétele is történelmi fordulóponthoz érkezett. Szeptember 30-án összesen 1 043 983 tisztán elektromos személyautó volt forgalomban az országban. Norvégia még idén lépte át az egymilliós határt, az elektromos autók pedig mostanra a teljes személyautó-állomány 35,3 százalékát adják. Ezzel a tisztán elektromos autók már a legnagyobb hajtáslánc-kategóriát képviselik a norvég utakon. A második helyen a dízelautók állnak 29,4 százalékos részesedéssel, míg a benzines személyautók aránya 22,9 százalékra csökkent.
A számokat abszolút értékre átváltva még kézzelfoghatóbb a változás. A 35,3 százalékos aránynak megfelelően Norvégia teljes személyautó-állománya nagyjából 2,96 millió autó, ebből körülbelül 869 ezer dízel és mintegy 677 ezer benzines. A villanyautók tehát már nagyjából 175 ezer darabbal megelőzik a dízeleket. Mivel az új autók szinte mindegyike elektromos, ez a különbség hónapról hónapra tovább nő, ahogy a régebbi belső égésű autók fokozatosan kikerülnek a forgalomból.
Ennek a fordulatnak legalább akkora a jelentősége, mint a 98,8 százalékos havi eladási aránynak. Az újautó-piac villamosítása egy döntés eredménye, az állomány átfordulása viszont azt mutatja, hogy a változás már a mindennapi közlekedés szintjén is megtörtént. Norvégiában tehát mára nemcsak az újonnan vásárolt autók szinte mindegyike elektromos, hanem a villanyautók a teljes meglévő személyautó-állományban is átvették a vezetést a hagyományos hajtásláncoktól. A többi európai ország számára ez egy élő előzetes arról, hogyan néz ki egy olyan piac, ahol a villanyautó már nem alternatíva, hanem maga az alapértelmezés.
Kövesd az e-cars.hu-t a Facebookon is, további tartalmakért! ›
