Az európai uniós CO₂-szabályok enyhítése különösen nagy könnyebbséget jelentett a Volkswagen számára, derül ki a Dataforce és az ICCT friss számításaiból. Az elemzések szerint az eredeti előírások változatlan érvényben maradása esetén a német autógyártónak 1,7 és 2,2 milliárd euró közötti bírságot kellett volna fizetnie, miközben más nagy gyártók is komoly pénzügyi kockázatokkal néztek volna szembe.
Eltérő célértékek, eltérő kockázatok
Az Európai Unió CO₂-kibocsátási célértékei gyártónként eltérnek, és attól függenek, milyen járműveket, illetve milyen arányban értékesítenek. A Mercedes-Benz és a Smart például 90 gramm/kilométeres határértéket kaptak, míg a Volkswagen Group esetében ez 92 gramm/kilométer volt.
Az Európai Bizottság javaslatára az EU 2025-ben úgy döntött, hogy nem évente, hanem a 2025–2027 közötti időszak átlagában kell teljesíteni a célokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2025-ös túllépés önmagában nem jár közvetlen következményekkel, mivel azt a következő két év jobb eredményei ellensúlyozhatják.
Elméleti bírságok: súlyos számok a Volkswagen esetében
A 2025-ös adatok ugyanakkor továbbra is beszédesek. A Dataforce számításai szerint a Volkswagen közel 1,7 milliárd eurós elméleti bírsággal szembesült volna. A Der Spiegel az ICCT becsléseire hivatkozva ennél is magasabb, mintegy 2,2 milliárd eurós összeget említett a konszern esetében.
Mercedes, Geely és a CO₂-pool szerepe
A Dataforce szerint a Mercedes saját célértékét 12,5 grammal lépte volna túl, ami körülbelül 712 millió eurós bírságot jelentett volna. Ez azonban még a korábbi szabályozás szerint sem realizálódott volna, mivel a Mercedes CO₂-poolt hozott létre a Geely csoporttal. A Volvo, valamint a teljesen elektromos márkák, mint a Polestar és a Zeekr, olyan alacsony kibocsátási átlagot biztosítanak, hogy a közös célérték alatt maradtak.
A BMW volt az egyetlen német kivétel
Az ICCT és a Dataforce egybehangzóan állítja, hogy 2025-ben a BMW volt az еgyetlen német gyártó, amely teljesítette az előírt CO₂-célokat. A BMW 90,3 gramm/kilométeres értéket ért el a 93,9 grammos cél mellett. A Dataforce szerint a BMW-n és a Geely-csoporton kívül a Tesla, a Toyota, a Leapmotor és a BYD is elkerülte a bírságokat. A Tesla esetében ez magától értetődő volt, míg a Leapmotor és a BYD kisebb túllépései is bőven a határértékeken belül maradtak.
A „renitensek” és a Stellantis esete
A jó eredményeket ellensúlyozniuk kellett az olyan gyártóknak, mint a Stellantis, amely 96,3 grammos cél mellett 6,6 grammos túllépést produkált volna. Ez a magas értékesítési volumen miatt több mint 1 milliárd dolláros bírságot eredményezett volna. A Tesla Pool legnagyobb kilógó tagja a Subaru volt, amelynél még alacsony eladások mellett is 128 millió eurós elméleti büntetés adódott volna.
Miért maradtak el a bírságok?
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az összegek mind elméletiek maradtak. A gyártók stratégiájukat eleve úgy alakították ki, hogy számoltak a 2025-ös túllépéssel. Szükség esetén további eszközökhöz nyúlhattak volna, például agresszív árengedményekhez az elektromos autók esetében vagy a belső égésű motoros modellek visszafogásához.
„A gyártók minden más lehetőséget kimerítettek volna, mielőtt elfogadták volna a bírságokat” – idézi a Der Spiegel az ICCT európai igazgatóját, Peter Mockot.
Mock becslése szerint az eredeti szabályok életben maradása esetén a gyártók akár félmillióval több akkumulátoros elektromos autót is forgalomba helyeztek volna, jellemzően önregisztrációk és jelentős árengedmények révén. Ez rövid távon csökkentette volna a profitmarzsokat, viszont érdemben felgyorsította volna az elektromos átállást, ami jól mutatja, milyen kézzelfogható hatása volt az EU CO₂-szabályainak enyhítésének.
