A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos rollert gépi meghajtású járműként kezelik, így annak vezetése ittas állapotban is ittas járművezetésnek minősül – közölte a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában.
Ujvári Ákos elmondta, hogy egy 2024 nyarán végzett felmérés alapján Magyarországon körülbelül százezer elektromos roller van. Hozzátette, hogy bár a KRESZ nem sorolja fel az elektromos rollereket a hivatalos járműtípusok között, és így nincs meghatározott sebességhatáruk vagy világítási és biztonsági szabályaik, a bírói gyakorlat egyértelműen elismeri, hogy ittas járművezetés elkövethető velük is.
A büntetőjog értelmezésében minden gépi meghajtású jármű olyan eszköz, amelyet beépített motor hajt. Mivel az elektromos rollerek beépített akkumulátorral működnek, és a közúti közlekedésben személyszállításra használják őket, így ezekkel is elkövethető az ittas járművezetés bűncselekménye – emelte ki Ujvári.
a KRESZ alapelvének számít a „ne veszélyeztess!” elv, amely minden közlekedésben részt vevőre érvényes, és a bírói gyakorlat szerint akkor alkalmazandó, ha egy adott veszélyeztető magatartásra nem vonatkoznak részletes szabályok.
Példaként említette, hogy ha egy elektromos roller használója súlyos testi sértést okoz valakinek, akkor felelősségre vonható testi épség elleni bűncselekmény miatt. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat is ismertette a médiaklubban.
Elmagyarázta, hogy a kötelesrész a legközelebbi hozzátartozó és a házastárs minimális részesedését biztosítja a hagyatékból. Erre akkor kerül sor, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a legközelebbi törvényes örökösöket a törvényes öröklésből, vagy ha az örökhagyó életében ingyenesen elajándékozta a hagyatékát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden jogosult külön kérheti azt a bíróságtól. Az érvényesen kitagadott személy azonban nem részesülhet a kötelesrészből.
Ribai Csilla kiemelte, hogy a polgári törvénykönyv tíz esetben teszi lehetővé a kitagadást, de csak akkor, ha ezek az okok valósak. Ilyen ok például, ha a jogosult végrehajtandó szabadságvesztését tölti, vagy ha a jogosult nem nyújtott segítséget az örökhagyónak, amikor erre szüksége volt. További kitagadási ok lehet a súlyos hálátlanság, bűncselekmény elkövetése az örökhagyó sérelmére, illetve ha akadályozza a végakarat szabad kinyilvánítását.
Az ítélőtábla elnöke jelezte, hogy ha az örökhagyó a halála előtt megbocsát a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben.
A kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada, és a hagyaték tiszta vagyonából, valamint az örökhagyó által adott ajándékok tiszta értékéből áll össze. A teljes hagyatéki vagyonból le kell vonni a hagyatéki tartozásokat, például a temetési költséget és az örökhagyó adósságait.
Az ajándékokat az eredeti értéken kell figyelembe venni, kivéve, ha az ingatlan értéke jelentősen megnőtt az adományozás óta, és ez méltánytalan lenne. Az előadás visszanézhető a Fővárosi Ítélőtábla Youtube-csatornáján.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
