Ekkor lehet egy árban az elektromos autó egy belsőégésűvel

Több jóslat és tanulmány foglalkozott már azzal, hogy mikor lesz az elektromos autózás egy árban napjaink belsőégésű autóival. Sokan azt mondják, hogy ennek a folyamatnak jó része úgy fog lezajlani, hogy a belsőégésű motoros autókat hozzák majd egy szintre a ma még drágább elektromos autók árával. Valóban tapasztalhatók hasonló folyamatok, de azért az még messze van, hogy minden hátrányt így dolgozzon le a régi technika.

Sokkal inkább lesz jellemző a mostani elektromos autós technológia árának a lejjebb dolgozása, elsősorban az akkumulátorok árának szemszögéből. A BYD, ami jelenleg már a világ legnagyobb tisztán elektromos autóinak gyártója is nagy erőkkel dolgozik az ügyön, pozíciójukból adódóan már eszközeik is vannak a folyamtok elindítására.

Persze Kína könnyű helyzetben van, hiszen a szükséges alapanyagok, mint többek között a lítium, vagy éppen a nikkel bőven rendelkezésükre áll. Azonban az olyan piacoknak, mint Európa, vagy az Egyesült Államok, már jóval nehezebb a dolga. Az elektromos autók terjedésének az egyik kulcsa a szükséges rendelkezésre álló lítium elérhetősége. Jelenleg a világ lítiumigényét leginkább ausztrál külszíni bányákon és Dél-Amerikában elpárologtató tavakon keresztül elégítik ki, az úgynevezett „lítium-háromszögből”, amely Argentínát, Bolíviát és Chilét foglalja magában.

Mindez változhat a következő években, elég csak a nemrég az Egyesült Államok területén felfedezett brutális méretű lelőhelyet megemlíteni, ami jelenleg a világ legnagyobb ilyen területe.  A magát függetlenként meghatározó International Council on Clean Transportation (ICCT) kutatóintézet legfrissebb adatai azt mutatják, hogy több mint 100 lítiumbányászati ​​és -finomítási projekt van folyamatban az Egyesült Államokban és azokban az országokban, amelyekkel „meglévő és potenciális” kereskedelmi megállapodások köttettek.

Az ICCT egyik becslése szerint az Egyesült Államoknak körülbelül évi 340 kilotonna lítium-karbonát-egyenértékre lenne szüksége 2032-ig az elektromos járművekhez. Amit az USA-tól és kereskedelmi partnereitől elvárnak, az ennek többszöröse. 2025-re az előrejelzések szerint a kitermelési és finomítási kapacitás 1030 és 1310 kilotonna között várható. 2032-re pedig ez az adat 2000 kilotonnára nőhet évente.

Jelenleg az Egyesült Államok a világ lítiumellátásának kevesebb mint 2%-át adja – ez 2032-re várhatóan 17%-ra fog növekedni. Míg a fenti számok a globális lítiumtermelést jelzik, az Egyesült Államok várhatóan olyan kínálati szintet biztosít, amely jóval meghaladja a keresletet. Még a legóvatosabb becslések szerint is a könnyű és kereskedelmi elektromos járművek lítiumkínálata magasabb lesz, mint a kereslet – az ICCT szerint a kereslet a bejelentett kínálat 17-33%-át teszi ki.

Természetesen a többi kritikus ásványi anyag, például a nikkel, a mangán és a grafit kínálatát is arányosan kell növelni. Mindez ha megtörténik, akkor az olcsóbb akkumulátorokhoz, és így kedvezőbb árú elektromos járműveket eredményezhet. Egy becslés szerint a csomagszintű költségek a 2023-as kilowattóránkénti 122 dollárról körülbelül 91 dollár/kWh-ra 2027-ben, 2032-ben pedig 67 dollár/kWh-ra csökkennek.

A tendencia tehát ebben az esetben is egyértelmű, és így nagy eséllyel várható az, hogy egy új elektromos autó, ami 500 km hatótávot képes produkálni, nagyjából 2028-2029 körül kerülhet egy árba egy hasonló méretű, belsőégésű autóval az ICCT szerint.