A koreai autógyártó, a Hyundai még idén piacra dobja első elektromos autóját melyben lítium-vas-foszfát akkumulátor kap helyet. Továbbá a Kia is bejelentette, hogy a második generációs Kia Ray EV is a CATL által gyártott LFP cellákat kapja meg.
Ahogyan telik az idő és kitartani látszik a napjainkban jelenlévő hiány bizonyos nyersanyagokból, úgy fogja egyre több gyártó átgondolni a stratégiáját az elektromos autói kapcsán. A költségcsökkentés egyik leghatékonyabb módszere a felhasznált akkucellák kémiája kapcsán hozható. A kulcs az LFP.
Az elektromos autók legfontosabb és egyben legdrágább eleme az akkumulátor. Érthető, hogy minden gyártó próbálja megtalálni az arany középutat a minőség és a teljesítmény mezőnyében, emellett némi hasznot is realizálna a sok fejlesztés és gyártás végeredményeként. Itt jön be a képbe az LFP kémiás cellák használata. Az LFP akkumulátoroknak számos előnyük van, ezek közül egyértelműen az ár a legdominánsabb. Mivel nem tartalmaz kobaltot, ami az akkumulátorcellák legdrágább összetevője az ára igen kedvező. Az LFP vagyis a lítium-vasfoszfát akkumulátor cellák egyébként a NCA (lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid) akkumulátorok kobalt nélküli, olcsóbb alternatívái.
Az ázsiai gyártók közül mostanáig a Hyundai Csoport volt az, akik nem nagyon jelentkeztek, hogy az eddig használt akkucelláik kémiáját lecseréljék LFP-re. Azonban a The Elec magazin szerint hamarosan változhat ez a felállás. A cikk arra hivatkozik, hogy a Csoporthoz tartozó Kia, pontosabban annak Ray nevű elektromos minifurgonja lehet az első fecske a témában.
Az autó gyomrába a CATL akkucellái kerülnének, persze LFP kémiával. Ráadásul rögtön a cell-to-pack technológiával felvértezve, aminek lényege hasonló, mint a Tesla strukturális akkupakkja. Mindkét esetben az akkupakk felépítésében keresendő a változás a ma elterjedt megoldásokhoz képest. A cell-to-pack lényege, hogy a cellák közvetlenül az alvázban kialakított helyükre kerülnek be, kikerülve többek között a modulokba rendezést.
A megoldást a Hyundai már 2021-ben bérbe is vette, bár a mai napig nem került megépítésre egyetlen ilyen Hyundai Csoportos autó sem. A Ray gyomrába kerülő cellákról egyelőre nincs még pontos és ismert specifikáció, de már 2019-ben 180-200 Wh/kg körül járt az ide kerülő cellák energiasűrűsége, amit 2024-re 350 Wh/kg-ra akar feltornázni a gyártó.
A Ray 2012 óta van a Kia kínálatában, természetesen belsőégésű motorral szerelve. Az elektromos verziók hamarosan érkezhetnek és ha igazak a hírek, talán még Európába is eljuthat az elektromos Ray, ráadásul 20 000 eurós ár alatt.
