Hirdetés

A Közúti Információs Tanács (OFV) [https://ofv.no/] jelentése alapján 2019-ben tovább folytatódott az elektromos járművek térnyerése Norvégiában. Változatlanul növekvő ütemben vágnak le maguknak nagyobb szeletet az értékesítési tortából, a 2018-as 31,2 százalék után 2019-re 42,4 százalékra nőtt a részesedésük az összes személyautó-értékesítést tekintve. Ez év/év viszonylatban egy harmadnyi növekedést jelent az elektromos autók eladási volumenében.

Ha ehhez hozzávesszük a plug-in rendszerű hibrideket, vagyis minden olyan autót, amelyet elektromos hálózatról lehet tölteni, ez az arány 2019-ben 56 százalék lett.

Ehhez egyértelműen kellett a Tesla rekord nagyságú értékesítése, akinek így a norvég piacon abszolút vezető Model 3-mal sikerült ezt a dicsőséget megszereznie. Még azzal együtt is, hogy az év utolsó hónapjában a Volkswagen megszerezte az első helyet (bár csak kevesebb, mint egy százalékot ráverve a Teslára), a tavalyi év néhány hónapjában a Tesla Model 3 nem csak az elektromos autó értékesítési listákat vezette, de egyúttal a legnagyobb számban értékesített autómodell volt. Így éves összesítésben a Model 3-nak sikerült megszereznie az első helye, letaszítva ezzel a 2018-ban vezető Nissal Leaf-et. A Model 3 az összes új autó értékesítés 11%-át adta ki, 15 683 darabos volumennel. Ez 50 százalékkal több, mint a második helyezett VW Golf eredménye.

Hirdetés

Norvégia a Nissan Leaf 2010-es bemutatása óta az európai elektromos autó értékesítés éllovasa. Bár 2019-ben Németország az eladott autók számát tekintve letaszította a trónról, de a viszonylag kicsi Norvégiában a lakosságszám-arányos elektromos autó eladások még mindig toronymagasan jobbak, mint bárhol máshol a világon.

A 2019-es autóeladások Norvégiában 3,8 százalékkal csökkentek, azzal együtt, hogy az elektromos autó értékesítés növekedett. A plug-in rendszerű hibridekből 27,3 százalékkal adtak el kevesebbet, mint az előző évben, ezzel is mutatva, hogy a norvégok inkább a teljesen elektromos hajtást preferálják a plug-in hibriddel szemben. Dízel üzemű személygépkocsiból 13,1 százalékkal kevesebbet, hagyományos (nem plug-in rendszerű) hibridből 7,5 százalékkal többet adtak el. A legnagyobb visszaesés a benzinüzemű autóknál mutatkozik, ezekből 31,4 százalékkal kevesebb talált gazdára 2019-ben, mint egy évvel korábban. Ennek egyik lehetséges oka, hogy jellemzően azokat a kis (városi) járműveket veszik egyébként is benzin üzemű belsőégésű motorral, amelyekre a legjobb alternatíva az elektromos meghajtású autó.

Erre a sikertörténetre alapozva a Norvég közigazgatás új terve az, hogy 2025-től kezdődően minden belsőégésű motorral szerelt személyautó értékesítését betiltják. Bár az értékesítési mennyiségek változását nézve valószínű, hogy a szabályozástól függetlenül egyébként sem lesz már érdeklődés ezekre a járművekre.

Az OFV és a legnagyobb autóértékesítő hálózat egyaránt azt feltételezi, hogy 2020-ban az új autó értékesítések 50-60 százalékát tisztán elektromos meghajtású járművek fogják adni. Ennek a folyamatnak a gyorsulásában bizonyára nagy szerepe lesz annak, hogy több gyártó is új elektromos járműveket fog piacra dobni ebben az évben. Bár ezt nem kizárólag önszántukból vagy üzleti érdekből teszik, az újabb előírásoknak való megfelelés nem elhanyagolható szerepet kap ebbéli igyekezetükben.

A Tanács egyetlen borúlátó véleménye a 2019-es évvel kapcsolatban a vásárlói várakozásokkal kapcsolatos. Feltételezésük szerint sok vásárló halasztotta el egy új elektromos autó vásárlását, mert bíznak abban, hogy a következő években bővülő kínálatból könnyebb lesz számukra az igényeiknek jobban megfelelő autót választaniuk.