Egy dízel Volvoval járok, a Somló-hegyen, vidéken élek. Évente kb. 60 ezer kilométert vezetek. Ebből kifolyólag nem is fordult meg a fejemben az elektromos meghajtású autó vásárlása.
Eddig…

Nyomon követem a technikai újításokat, és technikai beállítottságú embernek vallom magam, imádom az autókat, ezért érdeklődéssel figyeltem az elektromos autók fejlődését is.
Felcsillant a szemem, mikor az e-cars.hu két tagja megkeresett, hogy forgatnék-e velük videós teszteket elektromos autókról. (Mint kiderült, az egyikkel már kölyök korunk óta ismerjük egymást.)

Mivel ezt a cikket olvassátok, a válaszom is sejthető a felkérésre. Az első elektromos autó, amit egy novemberi hosszú hétvégére kaptunk tesztelésre egy smart EQ forfour volt. A XIII. kerületi Pappas Autótól hoztuk el. Hazaindulás előtt beugrottunk a Westendbe harapni valamit, addig Gábor B-osztályát és a smartot is feltettük töltőre. Mindkét autó teljesen feltöltött a kb. fél órás pihenő alatt. Itt számomra még kicsit fura volt, hogy az autóra most pár napon keresztül úgy kell tekintenem, mint a telefonomra. Ha használni akarom, töltenem kell, ami kicsit hosszabb időbe telik, mint egy belső égésű modellnél.
A hazaút közel 200km volt a Somló-hegyig. Időben bő 4 órára saccoltam, három töltés eszközölésével. Egyet Székesfehérvárra terveztem be egy e-Mobi 22kW-os AC oszlopnál, a másodikat Veszprémben, majd Ajkán az E-ON által telepített szintén 22kW-os oszlopon töltöm 100%-ra az autót az utolsó 20 km megtételéhez, és másnapra.

A 17 órási indulásból végül éjjel fél egyes hazaérkezés lett, köszönhető a közel 3 órás dugóban való dekkolás miatt a Háros úton az M0-ás irányába. Sebaj, addig meghallgattam Eriket a Vörösmarty rádióban, és ismerkedtem az autó kezelőszerveivel. Óriási pozitívum, hogy ezalatt az akkumulátor kapacitása durván 5%-ot esett. Bele sem mertem gondolni, hogy gázolajból mennyit pöfögtem volna el itt. Így viszont hatalmas nyugalomban ülve vártam, hogy kikeveredjek a helyzetből, különös érzéssel telve, hogy teljesen „zöld“ vagyok. A 7-es úton gyorsan Fehérvárra értem, 20 perc töltés 80%-ig, és irány Veszprém. Itt ért ez első negatív tapasztalat a töltők terén, hiszen az Ady úti e-Mobi töltő nem működött, a Jutasi úti villámtöltő foglalt volt, de szerencsére akad a városban elég, és az Almádi utcában rá tudtam tenni újdonsült barátomat a hálózatra, ameddig leballagtam a Mekibe, mert rám fért már néhány sajtburesz (Kenderesi Tomi után szabadon).

Autó közel 95%-ra töltve, indulhattam Ajkára, ahol minden töltőoszlop szabad volt, gyorsan rá is csatlakoztam egyre és ameddig feltölti 100%-ra a kocsit elővettem a laptopom és megválaszoltam a délutáni e-mailjeim. Nem kellett 35 perc és 100%-kal indultam haza a Somló-hegyre. Otthon még a 220-as hálózatra feltettem reggelig, hogy az a pár százalék, amivel hazaértem Ajkáról reggelre szépen visszacsorogjon az aksiba.
Első út DONE! 202km-t tettem meg végül 3 töltéssel, ami ugyan simán abszolválható lehetett volna kettővel is, de így elsőre biztosra akartam menni.
Egy következtetést levontam a nap végére, hogy nagyon óvatosan kell bánni a menetpedállal, ha ki szeretném használni az előre jelzett kilométerszámot.

Következő nap próbálgattam az autót, mint minden e-autó szűz gyorsulgattam, és élveztem, hogy a nyomaték azonnal, minden sebességnél ott van. Továbbra is felemelő a tudat, hogy úgy közlekedek a borvidéken, hogy nem szennyezem azt közvetlenül. Délelőtt a vágóképek felvételével, fotózással telt, majd elugrottunk párommal Ajkára bevásárolni, ez idő alatt az autót a 22-es AC oszlopnál hagytam és pótoltam a délelőtt elhasznált elektronokat. Az elintézendő dolgok alatt bőven feltöltött az autó. A hazaúton kitaláltuk, hogy délután elmegyünk egyet csavarogni szem előtt tartva azt, hogy hol tudunk majd tölteni addig, ameddig sétálunk egyet, iszunk valamit. Az útvonal megtervezésében a PlugShare alkalmazás segítségét kértem.

Első célpontunk Pápa volt, ott a főtérnél felállított töltőoszlopon hagytuk az autót, ameddig megebédeltünk a töltő közvetlen szomszédságában található vendéglátó helyen. Az akku és mi is 100%-os kapacitáson, indulhatunk tovább. Bár a környéken lakunk, sosem volt időnk még elmenni Pannonhalmára, így most itt volt az alkalom. Az odavezető út a Bakony lankáin keresztül vezet, ECO módban remekül tudtam visszatölteni az autót. Pannonhalmán a Váralja utcai töltőnél parkoltunk le, sétáltunk egyet, fotóztam párat, felmentünk az apátsághoz, addig bőségesen feltöltött az autó. Tovább indultunk Cseszneken keresztül Zircre. Itt ismét sétáltunk egyet, és megnéztük a Zirci apátságot. Zircről ismerek egy utat, ami csodálatos tájakon keresztül a vezet Herendre, ahol ismét kis séta mellett töltöttünk az autóba, majd irány haza a kutyákhoz, hogy még kicsit velük is tudjunk foglalkozni. Este még visszamentünk Ajkára, ahol pár vágókép elkészítése után még mi megvacsoráztunk, az autó 100%-ra töltött. Otthon már nem is tettem fel töltőre, másnap reggel Veszprém a cél, forgatunk, majd ott a megbeszélés alatt feltölt 100%-ra.

Másnap reggel még szomszédom kipróbálta milyen elektromos autót vezetni, aztán irány Veszprém, találkozó a srácokkal. Kicsit korábban indultam, hogy még lemossam az autót, majd az állatkerti töltőnél vártam őket, addig készítettem itt is pár képet és snittet. Innentől Erik vette át a kocsit, én pedig vissza kamera mögé, hogy elkészüljön az első videós teszt az oldalra.

Első elektromos autós élményem után még hosszútávú következtetéseket nem tudok levonni erről a technológiáról, és nem is szeretnék. A smartról sem írok tesztet, hiszen azt már Gábor megírta, amit ide kattintva el lehet olvasni! Inkább azt szeretném megosztani Veletek, hogy mint laikus, milyen benyomások értek ezalatt a pár nap alatt, ameddig zöld rendszámos autót használtam. Az autó nálam munkaeszköz, van, hogy egy nap 1000km-t is megteszek, de vannak olyan napok, amikor csak helyben mocorgok. Hosszú távon tökéletes társ a Volvo, a maga 5 liter körüli fogyasztásával és több, mint 1200km hatótávjával. Viszont a helyben rohangáláshoz nem mindig kifizetődő a nagy autó. A smart esetében bőven elég az a 120-160km hatótáv, amit tud a kis autó, hiszen a helyi ügyek intézésében nem kell messzebb mennem, mint 50-60km, tehát, ha olyan helyre megyek, ahol nincs töltő, akkor is hazaérek vele, vagy elérek egy töltőoszlopot a környéken. Megmondom őszintén, az elején kicsit bennem volta félsz, hogy lehozok egy konvencionális szemlélet mellett általam kis hatótávúnak ítélt elektromos autót vidékre és nem tudom majd úgy használni, ahogy azt szeretném, és a napi rutinom kívánja, DE… és itt a „de“ nagyon fontos, hogy nagy betűvel legyen írva.
… semmilyen hátrányát nem éreztem annak, hogy a hatótáv csak átlag 130km, hogy egy 10 perces tankolás helyett 30 percet kell az autót tölteni, ha megfelelő hatótávot szeretnénk elérni. Hogy nem megy 130-at, mert megy! Hogy nem lehet vele hosszabb távot megtenni, mert lehet. 

Egy nap alatt majdnem 300km-t csavartam a smartba úgy, hogy minimális szemléletváltást megkövetelve ugyan, de úgy választottam meg a pihenőimet, vagy az úti céljaim sorrendjét, hogy legyen a közelben egy töltőpont, vagy hazaérjek az autóval. Óriási tévedés, hogy ezek az autók városinak vannak kikiáltva, és nem lehet velük elmozdulni vidékre meglátogatni a nagymamát, vagy csak kirándulni egyet. Tény, hogy elsődleges autónak nem választanám, de egy második, rohangálós, helyben használandó autónak remek választás, még vidéken is, ahol nem a legkiépítettebb jelenleg a töltőhálózat. Bár itt a Somlón szerencsések vagyunk, mert a Tornai Pincészetnél is van, egy töltőpont.

 

 

 

 

Segített azért az a 22kW-os fedélzeti töltő is, ami extraként rendelhető bele, hiszen így tényleg minimálisra csökken a töltési idő. Aki smart vásárlásán töri a fejét, az úgy kalkulálja a vételárat, hogy ezt az opciót mindenképpen pipálja ki az extra listán. Kíváncsian várom, hogy más elektromos autókat hogyan tudok majd használni vidéki környezetben. Az árát nézve, én kicsit még drágának tartottam a smartot, ahhoz, hogy vidéki életben másodlagos autó szerepét töltse be, de a fővárosban, vagy nagyobb városokban élve, ahol megfelelő töltőhálózat, elgondolkodnék rajta. Minden esetre arra már az első elektromos autós élmény is elég volt, hogy belássam, rövid időn belül van keresni valója a kisebb hatótávú zöldrendszámos autónak az életünkben, de konkrét modellt még nem tudnék választani. Ha a technológia ott fog tartani, hogy elérhetőbb áron kaphatunk majd 500-600km hatótávú autókat, akkor nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy teljesen száműzzük majd a belső égésű motort az életünkből.

Érdekelnek a hírek, érdekességek a Mercedes-Benz és a Smart világából? Esetleg ilyen autót szeretnél venni, de még sok a kérdésed? Vagy már megvetted?
Segítenél másoknak? Tanácsokat adnál? Kérdeznél?
Jó helyen jársz, Magyarország Mercedes-Benz, Smart Elektromos és Plug-in hibrid autós Club Facebook csoportjában mindenre megkapod a választ! Ide kattintva csatlakozz most!