Kétségtelen, hogy napjainkban az elektromos autózás jelenti a reális alternatívát a benzin- és dízelüzemű járművekkel szemben. Az autógyártók törekvéseiből egyértelműen ez látható, hiszen a leginnovatívabb márkák már megjelentek legalább egy elektromos modellel, és a nagy áttörés is csak karnyújtásnyira van: várhatóan egy-két éven belül már jóval nagyobb arányban lesznek jelen ezek a kocsik Európa és hazánk útjain. A Volkswagen 2020-ban kezdi el forgalmazni sorozatgyártású típusait, s terveik szerint mindegyik szegmenst lefedhetik az ID. modellcsaláddal.

A Volkswagennél egészen az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza az elektromobilitás története, már akkor azt vizsgálták a márka mérnökei, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon túl mivel lehetne mozgásra bírni a járműveket. A T2-vel és az I-es Golffal jelentek meg az első, teljesen elektromos modellek a gyártó életében, majd sorra következtek később az elektromos és hibrid prototípusok: ilyen volt a 80-as években a T3 Electric, a Jetta CitySTROMer, a Golf 1 Hiybrid, a Golf 2 Hybrid, a 90-es években a Golf 3 CitySTROMer, a Chico Hybrid, a Golf 4 TwinDrive, a kétezres években a Golf 4 ECO Power. Sőt, akkoriban tüzelőanyagcellás járművekkel is kísérletezett a vállalat.  Persze ezek mind kis mennyiségben, sorozatgyártáson kívül készültek, de arra kiválóak voltak, hogy később benchmarkként szolgáljanak, és tapasztalatot adjanak a területről.

Az első igazi áttörést az e-up! és az e-Golf hozta el a Volkswagen életében (tesztért kattints ide), ezekből is inkább a második generációs változatok, amelyek már nagyobb távolság megtételére is alkalmassá váltak (előbbivel akár 160, utóbbival 300 kilométert is autózhatunk). De persze nem csak ez, hanem az európai országok ösztönző programjai is jó hatással voltak a darabszám növekedésre, hazánkban például számos olyan intézkedést vezettek be, melyek a szegmens fejlődését segítették. Ráadásul a közösségi autózás is az e-up! modellel indult el a legtöbb külföldi nagyvárosban és Budapesten is, így a jelenlétük is jobban érzékelhetővé vált.

A Volkswagen 2012-ben vezette be az MQB néven ismert Moduláris Keresztmotoros Platformot, amely rugalmas technológiájának köszönhetően gyökeres változást hozott az autógyártásban, mivel csökkentette a költségeket és lerövidítve a fejlesztési időt. Az elmúlt időszakban az MQB-t használta a Volkswagen az elektromos autói kapcsán is, de mivel ez a platform a benzin és dízel üzemű járművekre készült, és annak idején az elektromos autók igényeit nem vették figyelembe a fejlesztések során, az e-autózás gyors ütemű fejlődéséhez szükségessé vált egy olyan platform, amelyet kifejezetten az árammal hajtott járművekre terveztek. Így született meg a Moduláris Villanymotoros Platform (MEB), amely a Volkswagen alapját jelenti a jövő mobilitásához, s a kialakításánál olyan speciális szempontokat is vizsgáltak, amelyek csak a jövő speciális technológiájában jelennek meg. Ilyen például a digitalizálás, a konnektivitás, a teljesen önvezető technológia.

Az első tanulmányautók már mind erre a platformra épültek, így a 2016-ban bemutatott BUDD-e mikrobusz, a 2017-ben debütáló ID. BUZZ önvezető egyterű és az ID. CROZZ szabadidő-autó is, de a modulárisan változtatható rendszerre készülhetnek mérettől függetlenül 2020-tól a sorozatgyártású járművek is. Ezzel egyidőben természetesen a hagyományos hajtású, dízel és benzines járművek gyártása is folytatódik, amelyek alapja továbbra is az MQB-platform marad, ugyanis a belső égésű motorok nem kompatibilisek az MEB-platformmal.

Az MEB-nek köszönhetően viszont hatékonyabb és gazdaságosabb lehet az elektromos járművek gyártása, így a márka könnyebben elégítheti ki az elektromos járművek iránt fokozódó keresletet. Ráadásul így a jövőben kedvezőbb áron lehet elektromos autóhoz jutni, bár ezt számos egyéb tényező, például az akkumulátortechnika fejlődése is befolyásolja.

A nagyfeszültségű akkumulátortelep központi alkotóeleme ezeknek a modelleknek, melynek kialakítása és elhelyezése kulcsszerepet játszik sok szempontból. Mivel az akku több fontos egységgel együtt a padlólemezbe épül, az utastér jóval tágasabb, mint a hagyományos autóknál, így például egy Golf méretű autó akár Passat helykínálatú utastérrel is rendelkezhet. De nem csak a belső méretben lesz tapasztalható az előrelépés, hanem a műszerfal kialakítás, a digitális funkciók, továbbá a menetdinamika és az optimalizált úttartás miatt is.

A márka eltökéltsége egyébként egyértelműen érzékelhető, kizárólag ezen a területen 30 milliárd eurót invesztál a fejlesztésekre 2023-ig, s 2025-re már évi egymillió elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Ezzel pedig akár 30 százalékkal is csökkentheti a teljes járműflotta szénlábnyomát a 2015-ös értékekhez képest.

Külső partnerek is fejleszthetnek az MEB platformra

A Volkswagen elképzelése szerint 2030-ra legalább 40 százalékra emelkedhet a kínálatban az elektromos járművek aránya, s mivel az MEB platformra – amelyet a Volkswagen a szerződött partnereinek is rendelkezésre bocsát – több gyártó is fejleszthet, a társvállalkozások üzemében is egyre nagyobb számban készülhetnek árammal hajtott autók. Ennek az egyik első, kézzel fogható példája az Aachen-i székhelyű e.GO Mobile AG vállalattal kötött kooperáció, amelyről a Genfi Autókiállításon számoltak be a felek.

Az elektromos offenzíva stratégiai partnerei az LG Chem, a SKI, a CATL és a Samsung, ők szállítják az akkumulátorokat az új modellekbe. De a növekvő keresletet figyelembe véve a Volkswagen annak a lehetőségét is vizsgálja, hogyan vállalhat szerepet az akkumulátor gyártásban.

A töltőoszlopok száma is befolyásolja az elektromos autózás elterjedését

A modelloffenzíván túl persze van még egy fontos tényező, amely elősegítheti az elektromos autózás fejlődését. Megfelelő infrastruktúra nélkül ugyanis ez a rendszer nem működtethető, így a gyártóknak a töltőhálózat fejlesztésére is jelentős tőkét kell fordítaniuk. Az iparági összefogásnak köszönhetően – az IONITY keretében –a tervek alapján 2020-ig már 400 új gyorstöltő állomást helyezhetnek üzembe Európa legforgalmasabb közútjai és autópályái mentén. Ezek közül 100 töltőállomást Németországban telepítenek, így 120 kilométerenként rendelkezésre áll majd egy töltési lehetőség. Magyarországon várhatóan 3 helyszínen – a tervek alapján az M1-es és M7-es autópálya határ közeli szakaszán és Budapesten – épülhet ennek keretében 6 töltőegységű állomás. Ezen kívül Európában 3500 töltőpontot hoz létre a vállalat az összes termelési helyszín dolgozói parkolóiban, illetve töltési lehetőséget biztosít az egyes kereskedésekben is. A Volkswagen új leányvállalata, az Elli (Electric Life) otthoni töltésre szolgáló, zöld árammal működő fali töltőket is kínál a jövőben, elsőként Németországban.

2050 – teljesen szénmentesen az utakon és az üzemekben

A klímaváltozás a szakértők szerint egy módon fordítható vissza, méghozzá úgy, ha csökken a társadalom globális károsanyag kibocsátása. Kimutatások alapján az ipar (az összkibocsátás 25 százaléka), a mezőgazdaság (24 százalék), valamint az áram és hőtermelés (21 százalék) terheli leginkább a környezetet, de a maga 14 százalékos részesedésével a közlekedési szektor is jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez.

Éppen ezért a következő években jelentősen átalakulhat a mobilitás, amelynek a Volkswagen Csoport az élharcosa kíván lenni. A konszern a párizsi klímaegyezményt szem előtt tartva tesz lépéseket a szén-dioxid semleges egyensúlyhoz vezető úton, amelynek fontos része az elektromos járműkínálat bővítése. Ennek részeként közel 70 új, kizárólag árammal hajtott modell bevezetését tervezik a következő 10 esztendőben. De az alternatív hajtású járművek mellett egy komplex programot is indítottak, amely minden területre kiterjesztené a tiszta üzemmódot: terveik szerint 2050-re a flottáktól kezdve a gyártáson át az adminisztrációig minden terület CO2 semleges lesz a konszern.

 A Volkswagen Csoport a járműfejlesztés mellett több területen is meghatározta azokat az irányelveket, amelyeket 2050-ig teljesíteni szeretnének. Az intézkedések alapvetően három elvet követnek: hatékonyan, és fenntartható módon csökkentenék a szén-dioxid kibocsátást, az energiaellátás terén a megújuló energiaforrásokat részesítenék előnyben, valamint kompenzálnák a nem kiváltható károsanyag-kibocsátást.

Ehhez nem elég kizárólag a gépkocsik használata során kibocsátott szennyezőanyagokat mérsékelni, hanem a járművek teljes életciklusának szén-dioxid egyenlegét kell javítani. Ennek részeként lépésről lépésre közelítenék a gyártást és a folyamatlánc további állomásait a szén-dioxid semlegesség felé, így járulva hozzá a globális felmelegedés megállításához. A Volkswagen már a beszállítóinál is kezdeményezett változtatásokat, és a 2010-es szinthez képest a termelési helyszínek szén-dioxid kibocsátását is 50 százalékkal csökkentenék 2025-re. Ezt azzal érné el a gyár, hogy a wolfsburgi erőművet szénről gázra állítanák át, amely évente 1,5 millió tonna szén-dioxiddal mérsékelné a károsanyag-kibocsátást 2023-tól kezdődően. (Az Audi gyártási tevékenysége a brüsszeli üzemben például már teljesen szén-dioxid semleges módon történik. A zwickaui gyárból, – amely az MEB-platform gyártásának is legfőbb helyszíne lesz – az ID. modellek is lényegében szén-dioxid semlegesen jutnak el az ügyfelekhez.)

ID. NEO – Az első szériamodell

A Volkswagen az 1937-óta íródó története során már több alkalommal teremtett időtálló modellt, elég, ha a Bogárra, a Golfra vagy a Transporterre gondolunk. Az ID. Család tagjai szintén korszakalkotó szerepre készülnek: a hálózatba kapcsolt kompakt e-modellek nyithatnak utat a jövő mobilitása felé. A 2016-os Párizsi Autószalonon mutatkozott be elsőként a magyar formatervezők, Száz Ákos és Fogarasi-Benkő László által rajzolt I.D. koncepció, amely alapjaiban újította meg a Volkswagen formanyelvét, s vetítette előre az új modellcsalád dizájnját is. A cél az volt, hogy egy olyan barátságos kinézetű autót alkossanak meg a mérnökök, amelyről elsőre kiderül, hogy elektromos hajtású, például úgy, hogy ne legyen hűtőrácsa. Egyben olyan formanyelvet hozzanak létre, ami alapjaiban tartalmazza a Volkswagenes vonásokat.

 Ebből a prototípusból indult ki a Volkswagen MEB platformra épülő ID. családjának vonalvezetése is, s ezt az irányt képviseli az első sorozatgyártású típus, a jelenleg ID. NEO néven ismert modell is, amely 2020-ban érkezhet a márkakereskedésekbe. Az ID. CROZZ, az ID. BUZZ, az ID. VIZZION a tervek alapján 2021-től és 2022-től lesz megvásárolható, ekkor teljesedhet ki a paletta, amely méretében, hatótávolságában és felszereltségében eltérő lehetőséget biztosít a közeljövőben a vásárlóknak.

Az előzetes tervek alapján az ID. NEO-t egy 125 kW (170 Le) maximális teljesítményű motorral vásárolhatják meg az ügyfelek, és három különböző akkumulátorral konfigurálhatják azt, a kocsi hatótávolsága akku pakktól függően 330-550 kilométer között alakul. Az  alapvetően hátsókerék-hajtású ID. NEO maximális sebessége 160 kilométer/óra körül várható, és 8 másodperc alatt éri el a 100 kilométer/órás tempót, de a modell rendelhető lesz összkerék-hajtással is. Ebben az esetben az első tengelyt is villanymotor hajtja.

Az MEB platformnak köszönhetően a motortér a megszokottnál kisebb, az utastér viszont tágasabb, a padlóba épített, tengelytől tengelyig tartó, 15 cm vastag „csokoládétábla” jellegű akkumulátornak köszönhetően az üléspozíció feljebb került. A kocsik állandó internetes kapcsolattal rendelkeznek, így frissíteni is folyamatosan lehet. Az autó működését különböző applikációk segítik, és letölthetőek lesznek olyan funkciók, mint például egy nagyobb navigáció vagy erősebb fényszóró. A felszereltségi szintek a jövő autói, így az ID. család esetében is egyszerűsödnek, várhatóan kevesebb opció közül konfigurálhatnak a vásárlók.

Az ID. NEO előrendelése 2019. május 8-án indul hazánkban, az ügyfelek 320 ezer forintos letéti díjért cserébe lehetnek a modell első hazai vásárlói, bár ekkor a végleges ár, a felszereltség és az akkupakk sem lesz még teljesen ismert. A prebooking során vásárolt autók olyan egyedi jegyeket viselnek, amely utal az első szériára, s a letéti díj kifizetésétől kezdve a vevők rendszeres információt kapnak a kocsiról. Ezt a díjat egyébként szerződéskötéskor visszafizeti a márka, de abban az esetben is visszatérítik, ha az ügyfél időközben meggondolja magát.

ID. CROZZ – Crossover a jövőből

A crossoverrel kapcsolatos tegnapi bővebb cikkünk ide kattintva visszaolvasható.

Az ID. család további tagjai:

ID. BUDD-e – Megmarad tanulmányautó szintjén

A Volkswagen elsők között mutatta be 2016-ban Las Vegasban, a Consumer Electronics Show-n a BUDD-e tanulmányautóját, amely várhatóan nem is lesz több egy prototípusnál. Méretei alapján a Transporter és a Touran között helyezkedne el a palettán, hossza 4,59, szélessége 1,94, magassága 1,83, tengelytávja pedig 3,15 méter. Az MEB platformra épített modell 101 kilowattórás akkut kapott, az összkerék-hajtású modell 150 kilométer/órás végsebességre képes, hatótávja pedig 600 kilométer.

ID. VIZZION – Az elektromos modellcsalád zászlóshajója

Az ID. VIZZION 5163 milliméteres hosszával és 3100 milliméteres tengelytávjával várhatóan 2022-ben érkezhet az ID. család csúcsára. A prémium limuzin  egyértelmű rokonságot mutat a többi ID. koncepció autóval, s jelzi a márka jövőbeli elképzeléseit, amelyek minden eddiginél látványosabb modellek képét vizualizálják.

A kocsi meghatározó látványeleme a 24 colos, áramvonalasított keréktárcsák közötti, egymással szemben nyíló, óriási ajtók. A LED-elemek innovatív alkalmazásával gyakorlatilag a fény lett az új króm: amint a jármű a beszállókártyának vagy az arcfelismerésnek köszönhetően azonosítja felhasználóját, a hagyományos díszlécekre emlékeztető fénycsíkkal üdvözli őt. A hátsó ablak helyét gigantikus OLED-kijelző vette át, amely messziről látható harmadik féklámpaként is képes működni. Az ID. VIZZION interaktív és intelligens világítása (IQ. Light) a környezetnek és a közlekedési helyzetnek megfelelően aktiválja a fényelemeket. A Volkswagen tanulmányautókban először használt, 8000 fénypixelt irányító HD-Mátrix fényszóró-technológia arra is képes, hogy szimbólumokat vagy ábrákat vetítsen az autó elé, akár olyan virtuális zebrákat, amelyek jelzik a gyalogosoknak, az autó felismerte őket és megáll azért, hogy biztonságosan átkeljenek az úttesten. A kocsi méretadottságaiból kiindulva az utasokat egy testre szabható lounge várja a fedélzeten. A személyi asszisztens a felhasználók kérésének megfelelően alakítja ki az utasteret: ha sziesztázni akarnak, lábtartók siklanak elő az ülések alól, a hangrendszer nyugodt zenét kapcsol be, a hangulatvilágítás pedig meleg színre vált.

Az ID. VIZZION kezdetben még nem, de várhatóan 2025-től már önvezető változatban is elérhető lesz, amely a jövő guruló okos otthonát testesítheti meg. A szélvédők 0,2 másodperc alatt elsötétíthetők, a zavaró külső hangokat pedig az aktív zajszűrő zárja ki. A tanulmányautó utasterében számos szórakoztató eszköz is megjelenik, így például a kiterjesztett valóságtechnológia (AR – Augmented Reality) és a Microsoft által kifejlesztett HoloLens kevert valóságos (MR – Mixed Reality) sisak. Ez utóbbiból minden utas rendelkezésére áll egy-egy darab.

A HoloLens a felhasználókat körülvevő valódi térben jelenít meg egy virtuális interfészt, amelyen keresztül az utasok gesztusvezérléssel irányíthatják az autó, vagy más digitális eszközök funkcióit. A tanulmányautó képes arra is, hogy fitnesz nyomkövetők és a HoloLens segítségével felmérje az utasok egészségi állapotát, közérzetét, és ennek megfelelően állítja be a klímaberendezést. A digitális kivetítések lehetővé teszik, hogy videokonferencián vegyünk részt, vagy kényelmesen tekintsünk át prezentációkat. A gyerekek számára pedig játékok vagy oktatási applikációk hívhatók elő – például a virtuális térben tekinthetik meg a Naprendszer bolygóinak állását. A számos ipari területen használt kevert valóság a következő évtizedben az autókban is domináns szerephez juthat: az ID. VIZZION egyike az első olyan járműveknek, amelyek már ma betekintést engednek ebbe a világba.

A prototípusba rekordméretű, 111 kilowattórás lítiumion-akkumulátortelep került, ez látja el energiával az első kerekeket hajtó, 101 lóerős (75 kW), illetve a hátsó kereket mozgásba hozó, 204 lóerős (150 kW) villanymotorokat. A 305 lóerő (225 kW) összteljesítményű, összkerék-hajtású rendszer intelligens kontrollja optimális úttartást biztosít minden közlekedési helyzetben. Az ID. VIZZION ráadásul akár több mint 650 kilométert képes megtenni egyetlen feltöltéssel, vagyis már a hatótávolság szempontjából is reális alternatívája a mai, belső égésű motorral hajtott járműveknek.

ID. BUZZ – Ránk kacsint a jövő

Az ID. BUZZ koncepció a márka első elektromos-hajtású, önvezető egyterűje, amely a Volkswagen gazdag hagyományait vegyíti futurisztikus megoldásokkal – rövid túlnyúlások, vastag oszlopok, a legendás T1-re emlékeztető vonalvezetés –, amelyek első látásra feltűnnek.

A külsőt beburkoló hangulatvilágítás szinte emberi tulajdonságokat kölcsönöz az autónak, és a vezetővel, valamint a környezettel is kommunikál. Márinduláskor bemutatkozik az igazi dizájnattrakció: a vezetőt érkezésekor fényjátékkal köszönti, gyorsításkor összeszűkíti a kocsi fényszóróit, parkoláskor csak egy vékony LED-csík világít, teljesen önvezető üzemmódban pedig a fényszórók követik az autó irányát; ha pedig gyalogosokat fedez fel az út mentén, akkor azokra „pillantva” igyekszik kontaktust teremteni.

Az utastérben óriási a helykínálat, és a természetes fény jelenléte feltűnően világos belsőt kölcsönöz. A meghajtásról két elektromotor gondoskodik (600 kilométeres hatótávolsággal), a rendszer négykerék-meghajtású, összteljesítménye pedig 275 kW. Vagyis a közel ötméteres egyterű korántsem lomha: álló helyzetből 5 másodperc alatt éri el a 100 kilométer/órás tempót, a legnagyobb sebességét pedig 160 kilométer/órában korlátozza a rendszer.

Az elektromotorok a futóműveknél kaptak helyet, a lítiumion akkumulátortelepet pedig a padló alatt, középen helyezték el, s a kialakításnak köszönhetően akár nyolcan is utazhatnak az ülésvariációk tárházát kínáló fedélzeten. Az óriási tér mellett a csendes hajtáslánc, a hatzónás klímarendszer és az elektronikus lengéscsillapító szabályozás is garantálja az első osztályú kényelmet.

Kezdetben ez a modell is hagyományosan vezethető változatban lesz elérhető, az önvezető funkció megjelenése előreláthatólag 2025-től várható sorozatgyártásban. Amikor az ID. BUZZ rendszerét kézi vezérlésről a teljesen automatizált ID. Pilot üzemmódba kapcsoljuk, a kormánykerék egy gombnyomásra visszahúzódik a műszerfalba, a vezető ülése akár meg is fordulhat, és a sofőr a hátsó sorban utazókkal szemben foglalhat helyet. Az ID. Pilot üzemmódban az addig az első ülések között elhelyezkedő, középkonzolként szolgáló ID. Box automatikusan az utastér közepére húzódik, kiszolgálva a vezetés „terhétől” megszabadított utasok igényeit. A tárolóban pohártartó, táblagéptartó, kihajtható asztal és Beats hangfalak is találhatók.

Az ID. BUZZ tanulmányban a klasszikus kormánykerék, műszerfal és visszapillantó tükör is a múlté. Utóbbi helyét kamerák és kijelzők vették át, a legfontosabb információkat pedig a kiterjesztett valóság technológiával (AR – Augmented Reality) működő Head-up kijelző vetíti virtuálisan az útra. Egyszerre hasznos és futurisztikus, ahogy a vezető háromdimenziós formában, közvetlenül a látóterében követheti például a navigációt. Az infotainment és a klímarendszer kivehető táblagépek segítségével működtethető, a vezetéshez kapcsolódó főbb kezelőszervek pedig az érintőképernyőként működő kormányon kaptak helyet.

Az akkumulátortelepet bármilyen otthoni konnektorról fel lehet tölteni, ha pedig induktív módon vagy töltőállomáson keresztül nyeri az ID. BUZZ az energiát, mintegy 30 perc alatt érhető el a 80 százalékos töltöttségi állapot. Jöhet a kirándulás, a koncertturné, az üzleti út, vagy bármilyen más kihívás – az ID. BUZZ készen áll.