A kínai BYD szegedi autógyárának indulása legalább egy évet csúszik, így a tömeggyártás várhatóan csak 2026-ban kezdődhet meg. Eredetileg 2025 októberére tervezték a termelés elindítását, de a Reuters értesülései szerint a vállalat lassítja a beruházás ütemét, és a kezdeti években csak alacsonyabb kapacitással működik majd az üzem.
Bár a gyár éves kapacitását 150 ezer járműre méretezték, az első időszakban csupán néhány tízezer autó készülhet el évente. A termelési volumen visszafogottsága nemcsak gazdasági kihívásokat jelenthet, hanem gyengítheti az uniós iparpolitikai törekvések sikerét is.
Törökország megelőzheti Magyarországot a BYD-gyártásban
Eközben a BYD másik európai beruházása, a nyugat-törökországi Manisában épülő üzem gyorsabb ütemben halad. A kínai gyártó már 2025-re előrehozta a gyártás indulását, noha eredetileg 2026 második felében tervezték. Ráadásul 2027-re már túlteljesítenék a szegedi gyárral megegyező, évi 150 ezres kapacitást, és 2028-ban bővítést is kilátásba helyeztek.
A török üzem dinamikus felfutásának hátterében kedvező gazdasági feltételek állnak: alacsonyabb bérköltségek, olcsóbb energiaárak és az EU-val kötött vámuniós egyezmény, amely vámmentes exportot tesz lehetővé az európai piacokra. Így a török BYD-modellek versenyhátrány nélkül kerülhetnek az uniós fogyasztókhoz, éppúgy, mintha azokat Szegeden gyártották volna.
Kérdéses lehet Szeged szerepe a BYD európai terveiben
A magyar kormány történelmi léptékű beruházásként jelentette be a szegedi BYD gyárat, azzal a várakozással, hogy hazánk válik a kínai gyártó európai bázisává. A fejlemények azonban arra utalnak, hogy a hangsúly egyre inkább Törökországra helyeződik.
Ez nemcsak Magyarországnak jelent hátrányt, hanem az Európai Uniónak is, amely a kínai elektromos autókra kivetett 27 százalékos vám bevezetésével azt kívánta elérni, hogy a gyártók az EU-n belül létesítsenek üzemeket, munkahelyeket teremtve. Ám ha a vállalatok – például a BYD – inkább vámelőnyökkel bíró, EU-n kívüli országokat választanak, az komolyan gyengítheti az uniós iparpolitika hatékonyságát.
A kínai gyártók új stratégiája: Európa peremén bővülnek
A BYD példája nem egyedi jelenség. A kínai Chery márciusban jelentette be, hogy egymilliárd dolláros autógyárat épít Törökországban, évi 200 ezer darabos kapacitással. A Hyundai, Toyota, Ford, Renault és Stellantis már jelen vannak az országban, így Törökország egyre inkább az európai autógyártás kulcsszereplőjévé válik – az EU-n kívül.
Magyarország számára kulcskérdés, hogy a szegedi üzem valóban központi szerepet kap-e a BYD európai stratégiájában, vagy csupán adminisztratív és logisztikai funkciót lát majd el, míg a valódi gyártási súlypont Törökországba helyeződik át.
Globális verseny és geopolitika formálja az elektromos autógyártás térképét
A BYD szegedi gyárának csúszása többről szól, mint logisztikai problémáról. A háttérben komplex gazdasági és geopolitikai összefüggések állnak. A törökországi üzem gyorsabb felfutása logikus válasz a gazdasági racionalitásra: olcsóbb termelés, gyorsabb piacra jutás, nagyobb rugalmasság.
Miközben az EU vámokkal próbálja ösztönözni a helyi gyártást, a gyártók alternatív utakat keresnek, és az európai autóipar jövője immár egyre inkább a kontinens peremvidékein íródik. A következő években kiderül, meg tudja-e tartani Szeged a stratégiai szerepét, vagy a BYD valóban Törökországra építi fel európai jövőjét.
Értesülj időben a legfontosabb elektromos autós hírekről! Kövess minket Facebookon, X-en, Instagramon, vagy iratkozz fel Google News és YouTube-csatornánkra!
