Ígéretes lehet a jövőben az olcsó, só alapú akkumulátor

Eddig jellemzően az LFP akkucellát kiáltották ki egységesen azon cellakémiának, amiben az autógyártók és végül mi vásárlóké is megláthatjuk az olcsóbb elektromos autók ígéretét. Ez a kémia elsősorban annak köszönheti jó árát, hogy nem tartalmaz azokból a ritka anyagokból semmit sem, melyek ára igencsak meg tudja dobni egy cella árát.

Azonban néhány hónapja elkezdett egy új játékos feltűnni az olcsón gyártható akkucellák pályáján, ez pedig a nátrium-alapú akkumulátor lehet, aminek az alapja nagyon egyszerűen mondva a só.

A nátrium akkumulátorok (sodium-ion SIB) ma még nem nagyon terjedtek el az elektromos autók gyártásában, melynek legfőbb oka az, hogy nem túl acélos az energiasűrűségük. Éppen ezért leginkább energiatároló megoldásokban használták eddig. Azonban tavasz óta igencsak meglendült a szekér és a kínai gyártók után (Farasis, CATL) Európában is megjelent a technológia (Northvolt) és a kutatók erősen dolgoznak is a jelenleg valahol 160 Wh/kg-os energiasűrűség növelésén. Autógyártók terén pedig már olyan nevek érdeklődnek igen erősen az új technológia iránt, mint a BYD, a Renault, vagy éppen a Volkswagen.

Az autómárkák és az akkugyárak után már egyetemi szinten is vizsgálják a nátrium-alapú cellák létjogosultságát és az első eredmények alapján igenis van keresnivalója a technológiának az életképes megoldások sorában.

A svédországi Chalmers Egyetem kutatói vizsgálódtak a témában és a nátrium rendkívüli elterjedtsége révén ez a technológia igen hasznos megoldás lehet. „A lítiummal ellentétben a nátrium rendkívül gyakori anyag.” – írja a Chalmers csapata. A nyilvánosan elérhető tanulmány kétféle cellakémia életútját (life cycle assessment) vizsgálta a bányáktól egészen az újrahasznosító üzemekig. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a nátrium-ion akkumulátorok „sokkal jobbak, mint a lítium-ion akkumulátorok”, különösen a beszerzést illetően.

Röviden úgy foglalhatjuk össze az amúgy igen terjedelmes kiadványt lényegét, hogy a nátrium akkumulátorok a lítium szórványos elérhetőségét kényelmesen ki tudják küszöbölni, illetve a gyártás során is jelentősen kevesebb káros anyag keletkezik, így a technológia összességében sokkal környezetbarátabb. Továbbá a ”bőséges nyersanyagon alapuló akkumulátorok csökkenthetik a geopolitikai kockázatokat és az egyes régióktól való függőséget, mind az akkumulátorgyártók, mind az országok számára” – mondta Rickard Arvidsson, a Chalmers Egyetem környezetvédelmi rendszerelemző docense. „Egyértelműen ígéretes technológia.”

Hogy végül hova fut ki a technológia, az ma még kérdéses, de tekintve, hogy mekkora igény lenne a minél olcsóbb, de jól használható technológiákra, a sóra alapuló akkucellák előtt az LFP-hez hasonló felfutás várható.