Lehet, hogy nem a Mercedes-Benz volt az első autógyártó aki egyből áment mondott az elektromobilitásra, de mióta megkezdte az akkumulátoros autók gyártását, azóta talán egyszer sem hallottuk őket panaszkodni. Még a 2035-ös sorsfordító dátum ellen sem emelték fel szavukat. A német luxusmárka mára olyan lenyűgöző, nagy hatótávolságú elektromos autókat gyárt, mintha évek óta ezt tenné.
Néhány napja az Automotive News írt arról, hogy több iparági szereplő amiatt aggódik, hogy az elektromos járművekre való átállással hatalmas mennyiségű munkahely szűnhet meg. Ennek hátterében az a gondolatmenet áll, hogy az elektromos járművekbe sokkal kevesebb mozgó alkatrész van. Ezáltal azokat könnyebb megépíteni és egy-egy modell legyártásához kevesebb dolgozóra van szükség. Ez azonban nem mindig van így. Az ipar folyamatos átalakuláson megy keresztül és a munkavállalókat folyamatosan átképzik.
Michael Göbel a Mercedes-Benz US International vezérigazgatója elmondta, hogy egy-egy átalakulás során megtanulta, hogy az elektromos autók összeszerelésének folyamata szinte egyáltalán nem különbözik a belsőégésű motorral hajtottakétól. És egyáltalán nem látja, hogy akár az USA-ban több száz, vagy ezer embert elküldenének.
Elég csak a héten megjelent kecskeméti Mercedes-Benz gyárának fejlesztéséhez visszalapoznunk. Kecskeméten az egész konszern egyik legjelentősebb gyártóegységét hozza létre a Mercedes, ahol a legújabb elektromos modellek gyártása 2024-ben kezdődik meg. Kecskeméten a fejlesztéseknek köszönhetően sok új munkahely jön létre és fejlődik a helyi infrastruktúra is.
Göbel azonban a Mercedes 6300 alkalmazottat foglalkoztató alabamai gyárával kapcsolatos tapasztalatai alapján nyilatkozott, ahol a világ legtöbb EQS és EQE modellje készül.
„Számtalan vitát hallottunk a múltban, mikor az emberek attól tartottak, hogy az elektromos jövőbe való belépés ezrek munkahelyébe fog kerülni. Mi, legalábbis a végső összeszerelésnél nem ezt látjuk. Valójában nincs is nagy különbség egy-egy modell legyártásának idejében. A csavarozás, vágás, ragasztás alapjai ugyanazok a folyamatok.”
A vezérigazgató nem csak azt a mítoszt oszlatta el, hogy olyan nehéz az elektromos modellek legyártása, hanem azt is, hogy mennyire kevés meló egy e-autót megépíteni.
Göbel azonban elismerte, hogy a legnagyobb különbség az elektromos autók akkumulátorában rejlik. Elárulta, hogy az akkumulátorcsomaggal való foglalkozás olyan „tűréseken és pontosságokon” múlik, amelyeket az iparág még nem látott. Megfelelő képzéssel és gyakorlással azonban gyakorlatilag bármi megtanulható.
Mindezekkel a Mercedes vezetője azt is egyértelművé tette, hogy az autógyártásnak hatékonyabbá kell válnia. Olcsóbb és gyorsabb módszereket kell találni egy jármű összeszerelésére. „Hatékonyabbá kell válnunk a gyártási világban, meg kell találnunk a hatékonyságot a beszállítóinkkal. Meggyőződésem, hogy öt vagy tíz év múlva olcsóbb és gyorsabb módszereket találhatunk az elektromos autók összeszerelésére.”
A vállalatoknak emberekre van szükségük, olyanokra akik az akkumulátorcellákkal, akkumulátorcsomagokkal, szoftverrendszerekkel, töltési infrastruktúrával foglalkoznak. Ha pedig jobban belegondolunk akkor ez a lista tovább folytatható.
A Mercedes kezdetben szkeptikus volt az elektromos járművek iránti keresletet illetően. Mára azonban már tisztában van azzal a ténnyel, hogy súlyosan alábecsülte az elektromos autók iránti keresletet.
