Van egy történetem, lassan egy éves. Sokat gondolkodtam, hogy van-e értelme a saját bánatommal untatni a nagyérdeműt, de látva azt, hogy mennyien vannak hasonlóan kilátástalan helyzetben, rávettem magam.
Egészen pontosan 10 hónapja és 11 napja megrendeltem egy Skoda Citigoe iV városi e-autót. Olyan volt az az autó akkor, aminek nem volt párja a piacon, azóta pedig már ő sincsen, ugyanis egyetlen széria után leállította a Volkswagen-csoport a cseh márka legkisebb, elektromos modelljének gyártását. De mitől is volt ez a kocsi annyira különleges? Azért, mert valódi autóra hasonlító, használható hatótávú, elektromosan hajtott típus földhözragadt árcédulával a Citigo előtt nem volt megvásárolható, és ez azóta sem változott. A testvérmodell, a VW e-Up! is jó 1 millió forinttal magasabb árról indul, legalábbis abban a 2-3 napban az évben, amikor éppen kapni lehetett, és van is előjegyezhető darab. Na de, kanyarodjunk vissza.
2019 novemberében, mikor bemutatták az e-Citigot, a vállalat azzal reklámozta az újdonságot, hogy aki még az előző évben megrendeli az autót, az 2020 első napjaiban, de legkésőbb februárban át is veheti azt. Kis hezitálás után december elején megkötöttük a szerződést, mint később kiderült, az utolsó modellek egyikére. Az értékesítők akkor már sejthettek valamit, ugyanis 20 hétre írták az előszerződésnek nevezett papírokban a szállítási határidőt. El is dadogtam valami olyasmit, hogy hát az nem 1-2 hónap, hanem minimum 4, de „csak nem lesz annyi…”, mondtam magamnak. Én naiv, dehogynem lett.
Mikor nem érkeztek az autók a magyar kereskedésekbe, teltek a hónapok. Lassan a 20. hétből is kezdtünk kifutni, mikor szólt a kereskedés, hogy be kellene menni aláírni a végleges szerződést. Örültünk! Hátha az autó érkezése miatt pörögtek fel az események, de ilyesmiről szó sem volt. Május közepén aláíratták tehát a valódi szerződést, melybe azonban az aktuális dátumtól számított 30. hét került a határidő rovatba. Mivel kicsit kicsúsztunk addigra az először ígért 20 hétből, így a rendelés időpontjához képest szinte napra pontosan egy évre szólt az új teljesítési ígéret. Ezen a ponton már igen szomorú voltam, de a legjobban az bosszantott, hogy semmilyen információt, magyarázatot nem tudtak adni a késésre. Persze, tudom én, hogy jött a járvány, leálltak a gyárak (3 egész hétre, ajaj), meg az elektromos autókkal minden nehezebb, de a „Sajnos mi sem tudunk semmit.”-en túl féléves csúszásnál már várt volna valamit az ember.
Hosszú hónapok várakozása után néhány napja megelégeltem a történetet, tettem még egy utolsó próbálkozást a kereskedőmnél, akitől újfent semmilyen információt nem tudtam meg. Ez után pedig levelet írtam a Skodának, Csehországba. A levélben elmeséltem nekik a történetemet, kifejeztem mérhetetlen bánatomat, és az esélytelenek nyugalmával vártam a választ. Nagy meglepetésemre pár óra múlva jött is a következő üzenet:
Néhány üzenetváltás után egyszer csak nem jött több reakció, így kicsit csalódottan nyugtáztam a dolgot, gondolva, hogy legalább úgy csinálnak, mintha sajnálnák, de nem így volt. A hét elején ugyanis felhívott a kereskedő, és örömmel a hangjában újságolta el, hogy az autó gyártásban van, már csak hetek kérdése, és itt is lehet.
Tisztázzunk tehát néhány dolgot összegzésképpen:
- Azért szerepel a 0. rész a címben, mert az e-cars.hu szerkesztőségének flottája hamarosan új elektronfalóval bővül, a Citigorol pedig számtalan érdekes epizódot olvashatnak majd az érdeklődők.
- Azért gondoltam fontosnak megosztani a történetemet, mert elfogadhatatlannak tartom az 1 éves várakozási időt 2020-ban egy autóra, teljesen mindegy, milyenek a körülmények.
- Aki Citigora vár, és kilátástalannak érzi a helyzetet, bombázza nyugodtan a cseh címet, hátha vezet valahova a próbálkozás.
- Végül pedig nem tudhatom biztosan, hogy a leírtak indították be a folyamatot, de tekintettel arra, hogy az egyik utolsó magyarországi darabot rendeltem meg, nagyon gyanús ez az egybeesés.
