Szlovéniai túránk második napjára a Bled-tó csodálatos környékét szemeltük ki. Reggel 9 óra után indultunk, napi kilométer számlálón 435 kilométerrel, 98%-os töltöttséggel és 300 kilométer megtehető távval az autó fedélzeti számítógépe szerint. Nagyszerű, végig autópályán 130 km/órás beállított ProPilot rendszerrel haladtunk. Az előző napi utunk során annyira hozzászoktunk a Nissan új vezetéstámogató rendszeréhez, hogy első dolgom volt bekapcsolni mikor felértünk az autópályára. A Nissan ProPilot rendszer egy előre beállított sebességet és követési távolságot tart, a sáv közepén tartja az autót és képes akár teljesen megállni ha arról lenne szó. A kormányt mindig fogni kell, mert ha elengedjük akkor fél perc után kikapcsolja magát a rendszer. Viszont nagyon nagy segítség ilyen hosszabb úton, ahol folyamatosan valami látnivalóval találkozhatunk útközben.
Célunk a Bled-tó mellett található töltőhöz vezetett, egészen pontosan a Ledena dvorana Bled-hez. Ami 54 kilométerre volt a szállástól.
Viszont mire oda értünk már két teljesen elektromos autó töltött. Nem gond, „tele voltunk még elektromossággal” ezért elindultunk autóval felfedezni a várost és környékét. A helyi közterület felügyelők is teljesen elektromos autóval ellenőriztek mindent, mégpedig egy Renault ZOE-val. A környék átfésülése után felmentünk a várba, ahol a parkolás 3 euró volt, a várbelépő pedig két főre 22 euró. Érdemes felmenni, ha arra felé jár az ember! Meseszép!
Vár után vissza a töltőhöz, de sajnos mind a két fele pirosan világított. Próbáltam a töltőn levő telefonszámot felhívni, de nem vették fel. A Gremo Na Elektriko applikációban is be lehet jelenteni a hibát, amit meg is tettem, de ottlétünk után két napra is hibásnak jelezte a töltőt az app. További kellemetlenség, hogy a másik töltő amit még a városban található idegenforgalmi térkép is jelzett, ott még csak egy gégecsőből kilógó vezeték volt két felfestett parkolóval. Szóval ott sem olyan rózsás a helyzet, hogy egyből javítják a töltőt.
Viszont, ha nem megy a töltő akkor meg sem szabad ott állni, fizetni kell a parkolásért. Az első részből tudni, hogy mennyire büntetnek, ha tovább maradunk a töltőnél vagy feleslegesen foglaljuk a helyet. A parkolás nagyon drága, 2 euró/óra!
A Bled-tó közepén található templom és a hozzá tartozó épületek belépőjének ára 12 euró két főre! A tó környékén egy egész napot el lehet tölteni, és javasolt is. Nagyon szép!
Délután 5 óra felé indultunk vissza a szállásra, itt nem tudtunk sehol tölteni. Szerencsére nem is kellett, mivel nagyon jól bírta a LEAF. Azonban, ha megszorultunk volna, akkor az autópályán még a lehajtó előtt van mind a két oldalon egy-egy villámtöltő. A Petrol kártyával vagy applikációval gyerekjáték lett volna a töltés indítása.
A szállástól 435 kilométerrel indultunk, vissza pedig 568 kilométerrel, 44%-os töltöttséggel és 131 kilométer megtehetővel érkeztünk. A visszafelé úton már csak 110-el tudtunk jönni, mivel nagyon nagy volt a forgalom, a klíma 21 fokra volt állítva. Összesen 133 kilométert tettünk meg, az átlagfogyasztásunk pedig 13,7 kWh/100km-re jött ki a teljes (568km) út alatt!
A szállásra visszaérve ismét felraktam tölteni az autót, másnap egy még nagyobb túra állt előttünk!
Irány Kranjska Gora! 8:50-kor indultunk reggel, szintén 98%-os töltöttséggel és 284 kilométer megtehetővel. Autópályán 110-es tempóval, 22 fokra állított klímával és aktivált ProPilottal. Az autópályáról letérve, a falvakban már kikapcsolt klímával és lehúzott ablakkal haladtunk. Kereken 10 órára értünk oda a Kranjska Gora Kolodvorska 1b töltőhöz, itt már azért volt egy kis szintemelkedés is! PlugShare weboldalon, belépés után előre meg lehet tervezni az utat, és mutatja a domborzati viszonyokat is.
Induláskor nullázott „napi kilométer mutatónk” 651 kilométert mutatott, előző nap 568 kilométer volt az autóban mikor leparkoltunk vele. Azaz, 83 kilométert tettünk meg a szállás és Kranjska Gora között. Ez idő alatt 60%-ra csökkent az akku, és 148 kilométer megtehető távolságot írt az autó. Átlagfogyasztásunk pedig 14,1kWh/100km lett. Az akkumulátor pedig egyáltalán nem melegedett fel!
Ahogy a fenti figyelmeztető táblán is látni, itt már 5 órát lehet a töltőnél parkolni és tölteni. Kis cetlin kiírtuk az érkezésünk idejét és felraktuk az autót tölteni, majd az applikációval elindítottuk a töltést. Utána pedig elmentünk sétálni. Kranjska Gorától mindössze 2 kilométerre fekvő Jasna tóhoz is érdemes felmenni ha már itt van az ember; a gyönyörű türkizkék víztükör és az azt körülölelő hegyek látványa fenomenális.
Egyből jött az ötlet, hogy keljünk át a Júlia-Alpok hágóján, persze elektromos autóval! A Vrsic hágó, Száva és az Isonzó (Soca) völgyeit köti össze, az utat az I. világháború idején hadifoglyokkal építtették meg az osztrák sereg ellátásának megkönnyítése céljából. A hágóút Kranjska Gorát és Trentát köti össze, 50 számozott hajtűkanyarból áll és 25 km hosszú, nyári időszakban kiválóan járható autóval, legmagasabb pontja 1611 m.
12:30-ra visszaértünk az autóhoz, ami 97%-ra töltődött fel és 238 kilométer megtehetőt jósolt.
Irány a hágó, majd a túloldalon kiszemeltünk egy töltőt Bovec városában ami 46 kilométerre volt az indulástól. Közben pedig egy „kis” emelkedőn is fel kellett mennünk…
ECO módot kikapcsoltam, így jóval dinamikusabb lett az autó. Meg sem kottyant neki a szerpentin és a magasság, útközben több helyen is megálltunk. Gyönyörködtünk a tájban és annak minden szépségében.
A csúcsra, ahol persze nem volt parkoló, hanem csak össze vissza álltak az autók az út szélén 84%-al értünk fel. 184 km megtehető távval és 14,7 kWh/100km átlagfogyasztással. Pedig csak 13 kilométerre volt, de az emelkedő megtette a hatását az autó fogyasztására nézve. Akkumulátor hőmérsékletének meg sem kottyant a gyorstöltés és az emelkedés sem! Eddig kitűnően vizsgázott az új LEAF!
Nézelődés, séta, pihenés után irány le a töltőhöz, ami már csak 33 kilométerre volt a tőlünk.
Még a legelső siófoki teszt után mondogattam magamban, hogy minden autóban el tudnám képzelni az e-Pedal-t. Hát most a hegyről lefelé jövet már azon gondolkoztam, hogy minden e-autóba kötelezővé(!) tenném az e-Pedal-t, mert nagyon jó! Nem kell a fékkel foglalkozni, nem kopik feleslegesen a tárcsa és a betét ha megtaláljuk azt a pontot ahol még az elektromos motor fékez és tölt vissza. Egyszerűen tényleg csak egy pedállal lehet vezetni az új LEAF-et, akár még hegyi szerpentinen is lefelé! Csillagos ötös! Persze lehet mondani, hogy már kitalálták mivel a B-osztály is és az i3 is intenzíven lassít, de ezek egyike sem tudja megfogni azaz állóra fékezni az e-autót akár még lejtőn lefelé sem! Ígéretek szerint az új Mercedes-Benz EQC-ben lesz egy D– funkció ami ugyan így állóra tudja fékezni az autót.
Szóval mire leértünk a töltőhöz 85%-ra töltődött az új LEAF, a megtehető kilométer pedig 240 kilométerre nőtt, ECO módban pedig 253 kilométert mutatott a számítógép! Átlagfogyasztásunk 13,9-re csökkent!
Hurrá! Hát akkor tölteni sem kell már, mivel ezzel simán visszaérünk a szállodához! Azonban emeljük a tétet és ne autópályán menjünk hanem kis falvaknak. Egy gyors étkezés közben kimatekoztam az útvonalat ami a következőképpen nézett ki:
PlugShare összesen 131 kilométert írt. Sikerült 46%-al 147 kilométerrel visszaérnünk a szállodába és kereken 131 kilométert tettünk meg, 13,3-as átlagfogyasztással!
Kis számolással kiderül, hogy a computer szerinti ECO módos 253-as tippelést sikerült túl szárnyalnunk, ugyanis 278 kilométert tudtunk(volna) ilyen utazási körülmények között megtenni az új LEAF-el.
Töltőre fel, másnap ismét túráztunk egy jót! Eddig követitek, hogy mennyit fizettünk a töltésre?
Másnap pedig a A Postojnai cseppkőbarlang, és a Vintgar szurdok felé vettük az irányt…
