A post képe egy Mercedes Electrique és 1906-ban készült. A kor elektromos autóit elsősorban áruszállítókban használták és az alapelv már akkor is ugyanaz volt, mint ma: elektromotor és az azt kiszolgáló akkumulátor.
Ebben látta meg a nagyszerű üzlet lehetőséget a személyszállítási piac, vagyis a taxik. Nem jött ki belőlük büdös kipufogógáz, szinte hangtalanul suhantak, szemben a hagyományos motoros autókkal. Mint a képen is látszik, a kor járművei javarészt nyitottak voltak, így az utasoknak nagyon is számítottak a fent említett előnyök. A hibamentes és megbízható működés is az elektromos autók mellett szóltak, nem beszélve arról, hogy azonnal indítható volt egy ilyen jármű és hát az alacsony működési költségek is mind az előnyök sorát gazdagította a kor vállalkozóiban. Gondoljunk bele, nem kellett kuplung, váltó, erőátviteli szíjak, így ezek nem is romolhattak el, pénzbe sem kerültek.
Persze hátrányai is voltak egy ilyen elektromos autónak akkoriban is már. A relatíve alacsony hatótáv, ami 90 km volt és a sebesség is maximum 30 km/h is azért meghaladható volt egy belsőégésű-motoros autóval akkoriban. Bár a városi sebesség a kor városaiban 15 km/h volt, szóval ez csak inkább kifogás lehetett egy taxisnak, mint hátrány.
Mi újság az akkumulátorokkal? Ezeket cseretelepeken tárolták és töltötték, amik az adott társaság tulajdonában voltak. Egy második akkucsomag biztosította a jármű biztos visszatérését a telepre, vagy akár további utasok szállítását.
Hiába a fenti előnyök, sajnos a hagyományos motorok legyőzték a versenyben elektromos társaikat. Erről egy bővebb összefoglalót írtunk már korábban, itt tudjátok elolvasni.
