A jövőben olcsóbb és kisebb teljesítményű LFP akkumulátorokra vált a Mercedes-Benz az olcsóbb kategóriájú tisztán elektromos modelljeinél.
Az elektromos autók legfontosabb és egyben legdrágább eleme az akkumulátor. Érthető, hogy minden gyártó próbálja megtalálni az arany középutat a minőség és a teljesítmény mezőnyében, emellett némi hasznot is realizálna a sok fejlesztés és gyártás végeredményeként. Az ide vonatkozó költségeket eddig a legegyszerűbb módon oldották meg a gyártók, kisebb kapacitást pakoltak az adott típus akkupakkjába.
Azonban ahogy az elektromos autózás egyre szélesebb körben terjed, úgy kell a közeljövő autóinak kiszolgálni a lehető legtöbb igényt. Melyhez nem lesz elég a pár éve jónak számító 30 kWh környéki akkukapacitás. Ma már 60-70 kWh számít az átlagosnak, ami a hétköznapokban is jól használható és megnyugtató hatótávot biztosít.
A nagyobb kapacitás felé elhajló igények csak az egyik olyan tényező, ami sok pénzébe fáj a gyártóknak. Napjainkban egyre több autóipari (is) alapanyagról derül ki, hogy hiány van belőlük. Éppen ezért egyre több gyártó fordul az olcsóbb kémiát biztosító akkucellák felé, melyeket a belépő szintű, vagy alacsonyabb árfekvésű típusaiba tehet az adott autómárka. Ez a kémia szinte biztosan az LFP, vagyis a lítium-vasfoszfát akkumulátor cella, melyek a NCA (lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid) akkumulátorok kobalt nélküli, olcsóbb alternatívái.
Az LFP akkumulátoroknak számos előnyük van, ezek közül egyértelműen az ár a legdominánsabb. Mivel nem tartalmaz kobaltot, ami az akkumulátorcellák legdrágább összetevője az ára igen kedvező. Azonban hátránya is van az LFP-nek. Ilyen az alacsony energiasűrűség, ami végső soron a megtehető hatótávot befolyásolja, sajnos negatív irányba. A Volkswagen és a Tesla már lépett, hogy az olcsóbb modelljeibe az LFP cella kerüljön:
A Tesla után pedig a Daimler, pontosabban a Mercedes-Benz látta be, hogy amennyiben a „belépő szintű” autóik árában nem akarnak elszállást látni, lépniük kell. A márka igazgatója, Ola Källenius egy interjúban ismertette ugyanezen tényeket, mint én a cikk elején.
Hozzátette, véleménye szerint a vásárlók hajlandóak bevállalni ezt a kompromisszumot a kedvezőbb ár érdekében. A konkrét típusokról, melyekbe LFP cella kerülne egyelőre nem került tisztázásra, de vélhetően az EQA és EQB modellek kapnának LFP akkumulátort. A drágább modellek megmaradnak a mostani NCM, vagy NCA kémiánál.
A riportból az sem derült ki, hogy ki lenne ezen LFP cellák beszállítója. Vélhetően valamelyik ázsiai óriással kell üzletet kötnie a Daimlernek, mint például a CATL.
