Ha valaki kíváncsi volt arra, milyenek lennének a városok belső égésű motorral hajtott járművek nélkül, most megtudhatja. Sokan mondják mostanában, hogy ha a világ visszatér ugyanoda, ahol a COVID-19 járvány előtt volt, akkor kudarcot vallunk. Úgy vélik, hogy ez remek alkalom a világ jobbá tételére.
Egyetértek, bár kevés igazán nagy hatalom érdeke fog megegyezni ezzel.
A koronavírus megmutatta, hogy a távoli országokat érintő probléma nemcsak az övék, hanem mindenkié. Paradox módon a helyzet kollektív, de a megoldások egyediek. Minden attól függ, hogy hajlandóak vagyunk-e mindannyian ugyanazon szabályok szerint élni. Ha a döntésekben egyként tudunk viselkedni, a világ megváltozik, és ha csak mellékhatásként is, de megjelenik majd a szennyezettség csökkenése. Félreértés viszont ne essék, a járvány miatti változások nem autók nélküli világot eredményeznek majd. Ez egy olaj nélküli világ lehet.
Egyes környezetvédők különböző cikkekben mutatják be azt a helyzetet, melyet a következő hasonlat szemléletesen érzékeltet: az autók töltik be Darth Vader szerepét az anyatermészettel szemben, a Halálcsillag a Föld ellen fordult.
Más nézőpontból, nagyjából a mostanihoz hasonló eredményeket lehetne elérni, ha minden jármű elektromos lenne. Persze, mondhatják, hogy ez nem ilyen egyszerű, és nem kizárólag az autóknak köszönhető ez. Van azonban itt némi érdekesség: azok a gyárak és vállalatok, melyek jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használnak működésükhöz, és ezáltal hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátáshoz, továbbra is termelnek. Ennek következtében az alacsonyabb légszennyezés magyarázatára az autóhasználat szignifikáns csökkenése lehet a reális érv.
Nézzük meg ezeket az Indiában készült képeket, ahol állítólag 30 év után ismét láthatóvá váltak a Himalája csúcsai. Bár Indiában sok regisztrált jármű van (a legfrissebb statisztikák szerint 253311000), ezek többsége motorkerékpár (187091000). Ebből következően „alig” 66 millió autó, busz és teherautó van forgalomban az országban, melyek jelentős százaléka most nincs használatban.
Ha a környezetvédők szélsőséges álmai valóra válnának, valószínűleg csak busszal vagy vonattal lehetne közlekedni, de persze a legjobb opciónak ők is a kerékpárt tartják. Gondoljunk csak bele, milyen utazni egy zsúfolt autóbuszon vagy vonaton, főleg a koronavírus idején. A fertőződések melegágya lehet ez a környezet, nem véletlenül javasolják a tömegközlekedés minimalizálását világszerte az egészségügyi szervezetek. Egyszerűen az autók jelenleg a legbiztonságosabb közlekedési eszközök, különösen azok, melyek rendelkeznek Bioweapon Defense móddal (a Tesla például tud ilyet, bár az elnevezés kissé nagyratörő a valódi funkcióhoz képest). Nagyjából arról van szó, hogy ha ezt a funkciót bekapcsoljuk, az autóba bejutó levegő egy olyan szűrőn megy keresztül, mely a környezet szennyeződéseit több-kevesebb sikerrel nem ereszti át, azt azonban nem gondolnánk, hogy az amerikai hadsereg mustárgáz ellen is ezt alkalmazná. Bizonyított tény továbbá, hogy a COVID-19 kórokozója méretéből adódóan átfér ezen a szűrőn, de elhanyagolható ez a szempont, hiszen a városi levegőben nincsen ott szabadon a vírus. Emberekben él, belőlük kijutva közvetlen kontaktus útján fertőz.
Mit adott nekünk a koronavírus-járvány?
Bepillantást egy olyan jövőbe, ahol nem égetjük felesleges a benzint és a gázolajat, legyen szó akár autókról, vagy bármi más ágazatról, ahol jelenleg ezt a megoldást használják. Ne dőljön be senki tehát annak a hazugságnak, hogy az EV-k szennyezőbbek lehetnek, mint a belső égésű motorral szerelt járművek, ez az álláspont téves. Az elektromos autózás az egyetlen járható út, mondjon bárki bármit, és érveljenek a legnagyobb gyártók vezetői más mellett úgy, ahogy akarnak.
Így nézett ki az év elején Európa légszennyezettsége:
Érdemes egy pillantást vetni az észak-olasz területre. Hol is volt az európai koronavírus-járvány epicentruma? Sok mindennel magyarázható az olasz helyzet, és nem is szeretnék ebbe belemenni, de egy biztos: a városi légszennyezés csökkentésével radikálisan javítható egy légzőszervi megbetegedés szövődménymentes átvészelésének esélye.
Amikor azt mondták a vezető politikusok, egészségügyi szakemberek, hogy maradjunk otthon, a legtöbben megértették ennek fontosságát. Nem azért, mert a kormány ezt kérte, hanem azért, mert egy ilyen jellegű világjárvány ezt követeli meg. A koronavírussal fertőzött emberek napokig tünetmentesek a fertőződést követően, ebben az időszakban azonban terjesztői a vírusnak. Ezért kellett bezárni a gyárakat és a vállalatokat: nem tudhatta biztosan senki sem, hogy a mellette dolgozó elkapta-e már a koronavírust.
Miközben egyes országok még mindig vitatják a szükségességét a kijárási korlátozásoknak, sok helyen olyan eseteket hallhatunk, láthatunk, hogy vannak, akik még a rendkívüli állapotban lévő országokban sem tartják be a társadalmi távolságtartásra vonatkozó ajánlásokat, előírásokat. Vannak, akik a helytelen maszkhasználat miatt teljesen védtelenül mennek közösségbe, de akadnak olyanok is, akik az utca közepén hajítják el használt gumikesztyűiket. Ezek azok a felelőtlen viselkedések, amelyek súlyosbíthatják a világjárványt, és minden erőfeszítés ellenére elnyújthatják a lefolyás időtartamát.
Nézzük, mit lehetne tenni a közlekedés ügyében. A kormányok ösztönözhetnék az embereket az elektromos autók vásárlására. Állami intézkedésekkel, kedvezményekkel bátoríthatnák a töltőmegosztó-hálózatokat is egy fejlettebb infrastruktúra létrehozására, mindez azonban nem segít, ha az emberek inkább vásárolnak hagyományos autókat, mint e-járműveket. A Volkswagen a közelmúltban még azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a jövőben inkább nyitnak a megújuló- vagy szintetikus energiahordozók felhasználása felé, mint az elektromobilitás irányába. Az alacsonyabb olajárak pedig csökkentik majd a keresletet. Ez jelenti az igazán nagy veszélyt.
Vannak olyan országok, mint például Norvégia, ahol az EV-k népszerűsítése érdekében sokat tesznek, mások azonban az ellenkező irányba haladnak. Ilyen ország az Egyesült Államok is. Ironikus módon Norvégia GDP-jének legnagyobb részét az olaj értékesítéséből szerzi, amely az elmúlt évekhez képest idén produkálta a leggyengébb hozamot. Hogy miként kezeli az ország a kereslet visszaesését? Nem pontosan ismert, de azt tudjuk, hogy Szaúd-Arábiának és más nagy exportőröknek le kell állítaniuk a termelést, és partnereikkel (köztük Norvégiával) kell megegyezniük, hogy tárolják a fel nem vásárolt olajat, amíg a gépek, melyeknek szükségük lenne erre, újra munkába nem állnak.
A kormányok mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék a munkahelyeket az autóiparban. Valószínűleg csökkenteni fogják a CO2-kibocsátásra vonatkozó EU-s előírásokat, olcsóbbá teszik a belső égésű motorokat és bevezetnek új gazdaságtámogató intézkedéseket. Az viszont, hogy ilyen gazdasági körülmények közepette milyen szerep jut majd a közeljövőben az elektromos autóknak, nos, a legtöbb becslés szerint elenyésző.
Az igazság azonban az, hogy a világnak az elektromosság felé kell haladnia. Ez az egyetlen fenntartható lehetőség. Bill Gates már régóta ezt hangsúlyozza, de javasolt egy másik opciót is: az atomenergiát. Na nem olyan formában, mint aminek Csernobilt és Fukushimát köszönhetjük, hanem egy biztonságos és környezetbarát változatban, mely technika neve TerraPower.
Felmerülhet a kérdés, hogy miként tudjuk alkalmazni az elektromos hajtás lehetőségét olyan hatalmas gépezetekben, mint a buszok, teherautók, hajók, vonatok vagy repülőgépek. Több példát láthatunk már ezekre is szerte a világon, ilyen például az eDumper bányász-teherautó és az E-Ferry Ellen, mely egy dán ötlet az elektromos hajózásra.
A lényeg nem az akkumulátorokban vagy üzemanyagcellákban rejlik, hanem abban, hogy ezek a sötét idők sok szempontból az új kezdet lehetőségét kínálják számunkra. Megőrizhetjük a Himalája csúcsainak látványát mindössze azáltal, hogy továbbra is hiszünk az elektromos közlekedésben, és egyre nagyobb teret engedünk neki. Minél többen kell helyesen cselekednünk, úgyan úgy, ahogyan a legtöbbünk a COVID-19 járvány kapcsán is tette azt. Döntsünk tehát bölcsen.
