A Mercedes-Benz és a BMW új plug-in hibrid modellekkel bővíti flottáját, ezzel igyekeznek csökkenteni a CO2-kibocsátást, hogy megfeleljenek az EU szigorított elvárásainak ebben az évben. Mindkét vállalat szerint a plug-in hibrid hajtások több modellbe történő beépítése lehet a kulcsa annak, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 20 százalékkal csökkenteni tudják. Az LMC Automotive elemzői azt jósolják, hogy a plug-in hibridek eladásai idén Európában meg fogják haladni az EV-ket.
Az LMC előrejelzése szerint a plug-in hibrid hajtással szerelt autók száma Európában 717 000-re növekszik ebben az évben, ami finoman fogalmazva is jelentős a 2019-es 198 853 eladott darabszámhoz képest. Ez 4 százalékos piaci részesedést eredményezhet. Az LMC szerint az e-autók új regisztrációjából fakadóan 3,6 százalékos részesedést érnek majd el a piacon, ehhez a 2019-ben 365 372 darab eladott EV-hez képest közel kétszer annyit, 652 000 tisztán elektromos járművet kellene értékesítenie a gyártóknak Európa szerte. Nem tudni, hogy a járvány okozta aktuális gazdasági helyzetet belekalkulálták-e számításaikba a spekulánsok.
Ezt a tendenciát leginkább úgy értékelhetjük, mintha a BMW és a Mercedes (és mások is) az EV-k nagy számú eladási törekvései helyett a belső égésű motorokkal is felszerelt plug-in hibrid hajtásokra helyeznék a hangsúlyt. Ha ez tényleg így van, akkor a hibás minden bizonnyal az EU „szuperhitel-rendszere” lehet.
Szabályaik szerint ugyanis a PHEV-k, amelyek képesek a kilométerenként 50 gramm alatti szén-dioxid-kibocsátásra, felhasználhatók más járművek magasabb kibocsátásának ellensúlyozására. Ezek az úgynevezett szuperhitelek (vagy ha úgy tetszik, transzfer megoldások) 2023-ig vannak érvényben.
A német FEV mérnöki cég az Automotive News-nak már az elmúlt évben kifejtette, hogy egy plug-in hibrid hajtás használata olyan akkumulátorral, amely elég nagy ahhoz, hogy részt vehessen a CO2-kvóta teljesítésében, többre képes, mint egy kis városi e-autó egy 32 kilowattórás akkumulátorral. Az autógyártók tehát úgy számolnak, hogy könnyebb lesz plug-in hibrideket értékesíteni, mint az említett EV-ket. Az is kezd egyértelművé válni, hogy egy plug-in hibrid többletköltsége jobb üzlet a gyártóknak, mint a bírságok megfizetése.
A PA Consulting szerint a Daimler és a BMW eseteben 997, illetve 754 millió eurós pénzbírságot vonhat maga után, ha nem csökkentik a kibocsátást a jelenlegi szinthez képest.
Az Automotive News szerint a Mercedes-Benz hibrid hajtású verziókat épít a kompakt C-osztály, és a közepes méretű E-osztály szedánjaihoz. Európában ezeket a plug-in hibrid hajtásokat már használják kisebb A- és B-osztályú autóikban. Az év végére ígéreteik szerint a Mercedesnek több mint 20 plug-in változata lehet a piacon.
A kisebb méretű autók esetében a képlet a következő: egy 1,3 literes dízelmotor, egy 75 kW-os villanymotor és egy 15,6 kWh-os akkumulátor kombinációja. Elsőkent a CLA kupéja és a GLA crossover érkezik majd ezzel a megoldással.
A Mercedes-Benz E-osztály modelljeinek 7 új plug-in hibrid változata lesz, köztük azok, melyek elektromotorja és akkumulátora párosul mind benzin-, mind dízelmotorokkal.
Eközben a BMW is kibővíti a plug-in hibrid változatait, a 3-sorozat Touring kivitele is megkapja a technológiát, mind a kétkerék-hajtású, mind pedig az összkerék-hajtású változatban. Készül egy összkerekes változat a meglévő 330e plug-in hibrid szedánból is, valamint az X1 és X2 kompakt SUV-k is e-motorokat kapnak.
Az Egyesült Államokban a BMW 2020-as 3-sorozatú plug-in hibrid modelljei akkumulátorának mérete a 7,2 kWh-ásról 12 kWh-ra növekszik. Ez várhatóan megduplázza az elektromos hajtással megtehető hatótávot, ami így nagyjából 40 kilométer körül alakul majd.
