A közel 1160 kilométeres Szlovéniai túránk után, Velence felé vettük az irányt.
Mikor kigondoltuk az utunk, akkor tudatosan olyan szállodákat kerestünk ahol lehet tölteni az elektromos autót. Így esett a választásunk egy Campalto-ban található hotelre is. Elsődleges szempont volt a saját parkoló, saját töltővel.
Olaszországban az Enel X telepíti és üzemelteti a legtöbb villám- és gyorstöltőt. Nagyon jól el vannak szórva ezek is, ugyanis az autópályák kellően le vannak fedve, így a töltés nem akadály. Van egy saját, jól működő applikációjuk is (Apple, Andriod) ami mutatja, hogy mely töltő foglalt vagy épp rossz illetve melyikkel tölthetünk. Mellesleg webes felületen is elérhető a térkép, és itt is tudunk töltőt keresni. Ezek a töltők fizetősek, még a sima Type2 22kW-osak is, nem úgy mint Szlovéniában, ahol az összes Type2 ingyenes! Átlagos Type2 töltés, 22 kW-al 0,45 eur/kWh. Villámtöltőn pedig 0,50 eur/kWh.
Egy egyszerű regisztrációt követően, bankkártya hozzáadása után már használhatjuk a töltőket. Nem kell felesleges aláírandó papírokkal bajlódni és postán beküldözgetni ezeket a központba.
Amúgy a PlugShare applikáció segítségével azért lehet találni ingyenes villámtöltőket, Nissan szalonoknál, Auchan vagy éppen IKEA parkolójában. Jó ha ezeket tudjuk és így indulunk neki az útnak!
Szóval, reggel 7:30 után indultunk a Ljubljanai szállásunk elől, tele töltött autóval, ami 99%-ot mutatott és 291 megtehető kilométert írt. Már reggel nagyon meleg volt, a klíma folyamatosan 21 fokra volt állítva.
A teljes út 234 kilométer körül alakult, amit egészen pontosan 232 kilométer alatt tettünk meg. A „második napi számlálót” még indulás előtt nulláztam, mivel sajnos 999 után nem tud már tovább mérni az új LEAF.
Ahogy látható, végig pályán mentünk. Amit meg is bántunk, elsősorban azért mert nagyon nagy volt a dugó Portogruarotól. Átlag sebesség körülbelül 60-70 km/h között mozgott. De, arra jó volt, hogy megnézzék az olaszok az új LEAF-et. Egész utunk alatt egyetlen egy darabot láttam csak egy olasz Nissan kereskedés előtt. Olaszországban még előző generációval sem igazán találkoztunk. Sőt, még elektromos autót sem láttunk. De, ahhoz képest a töltő infrastruktúra alaposan meg van oldva!
Viszont az autópálya díj nagyon drága volt, ugyanis ezért a „kis” szakaszért 11 eurót fizettünk!
11 óra előtt 18%-al és 58 kilométer megtehetővel értük el a célunk, ahol már várt a hotel töltője! A „Drive Computer 2” képen látható, hogy indulásunk óta 232 kilométert tettünk meg, ahol tudtunk menni, ott az átlagos 110-120-as tempót tartottuk, csak a fenti dugó és autópálya építés miatt lassultunk le. Az átlagfogyasztásunk pedig 11,8 kWh/100km-re jött ki ezen utunk alatt, amin meglepődtem! Nem kicsit, bár ahogy a fenti képen látható szinte teljesen sík volt az út!
Városnézés, strandolás és csavargás volt az cél ebben a pár napban.
Pár nap múlva pedig indultunk haza Magyarországra, na ez volt a szép túra! Háztól házig 541 kilométer!
Azonban hazaindulásunk előtt megjelent egy érdekes hang az autó elejéből. Leginkább akkor lehetett hallani mikor lassítottunk bekapcsolt e-Pedallal vagy pedig indultunk, de minden esetben 0-10km/h-s tempónál volt a leginkább hallható a furcsa zaj. Talán egy régebbi ágyrugóhoz lehetne hasonlítani a hangot. A lenti videóban jól hallani a kattogást:
Gyorsabb tempónál azonban nem volt kattogás. Gyorsan átnézve, kívülről meghallgatva egyáltalán nem tűnt vészesnek, ezért hazaindultunk másnap. Bízva, hogy nem fogunk ott maradni valahol az út szélén. Vicces, nem is töltők miatt aggódtunk, hanem egy kicsit a kattogó hang miatt. Később kiderül, hogy mi volt a hiba.
Kicsit emeltük a tétet, ugyanis nem pályán mentünk, hanem rendes autóúton. Ha, már itt vagyunk akkor nézzünk szét alaposabban. A kijelölt út 161 kilométer volt a szlovén első villámtöltőig.
Kicsivel 9 óra után indultunk el, 98%-ra töltött akkuval és 268 kilométer megtehető távval. Már reggel őrült forróság volt, ezért a klímát szintén 21 fokra állítottuk. 10801 összes kilométerrel indultunk és Olaszországból.
Utunk alatt nagyon sok szép házat illetve várost láttunk, igaz időben sokkal hosszabb volt az út. De, nem bántuk meg!
Kicsivel 12:30 után érkeztünk meg Szlovénia első villámtöltőjéhez ami a szlovén olasz határtól pár kilométerre található. INVOLTA üzemelteti, a töltést egy telefonos applikációval (Apple, Android) indíthatjuk, viszont teljesen ingyenes!
Összesen 165 kilométert tettünk meg, részben sík úton. Viszont a szlovén határtól már változtak a domborzati viszonyok, az átlagfogyasztásunk ezen az úton 13.6 kW/100km-re jött ki. Az akku egyáltalán nem melegedett.
30%-os akkuval és még 76 kilométer megtehetővel értük el az első villámtöltőt.
Itt közel 33 perc alatt 19,76 kWh áramot pumpáltunk a LEAF-be, majd 85%-os töltöttséggel és 231 kilométer megtehetővel elindultunk Magyarország felé.
Fülledt, 31 fokos meleg volt ezen a napon is, a klíma 21 fokra volt beállítva. Először úgy gondoltuk, hogy Ljubljanában állunk meg tölteni, de ahogy közeledtünk a fővároshoz láttuk, hogy még bőven van annyi energiánk, hogy a magyar határhoz közelebb, Mariborban álljunk meg tölteni.
Így is lett, az autópályán folyamatosan 110-120-as tempót diktáltunk bekapcsolt ProPilot-al.
A PlugShare térképe szerint az össz táv 205 kilométer, töltőtől töltőig. Az új Nissan LEAF 202 kilométert mutatott, lehet valamelyik városból rövidebb úton mentünk.
A lényeg, hogy mire a maribori Lidl töltőhöz értünk, maradt 7% az autóban és 25 kilométer megtehető távunk. Legalábbis ennyit jelzett az autó. Azonban az akku már nyaldosta a piros vonal határát, ami nem csoda, hisz kint 32 fok volt, az autópálya pedig lehetett vagy 40-45 fokos.
Átlagfogyasztásunk ezen az úton, 13,5 kW/100km-re jött ki. Viszont mikor lapoztam a fedélzeti számítógép menüje közt megláttam, hogy 50 kW-os sebességgel mennyi időt jósol az autó míg kellő mennyiségig feltöltjük. Hoppáá…
Felraktam tölteni, lesz ami lesz alapon. Úgyis volt egy „pár dolog” amit el kellett intézni, és már nagyon éhesek is voltunk. Sajnos az autót nem tudtam beregisztrálni a Nissan Connect appban, ezért csak tippre mentünk vissza az autóhoz. Persze lehet mondani, hogy nem hagyunk villámon elektromos autót, de most nem tudtunk mást csinálni sajnos. Muszáj volt!
71%-ra töltődött állapotra értünk vissza az autóhoz, ekkor 204 megtehető kilométert írt a fedélzeti számítógép. Az akku pedig már szépen a piros sávban volt, a töltési sebesség pedig 13 kW-ra csökkent. Vártunk még egy kicsit, hogy 80%-ra töltődött állapotban indulhassunk el. Ehhez egészen pontosan 1 óra 20 percre volt szükség, hogy az autóba 26,4 kWh-nyi áram áramoljon.
Majd elindultunk Sümegre 80%-os töltöttséggel és 228 megtehető kilométerrel a lenti úton ami 177 kilométert jósolt.
174 kilométer alatt tettük meg az utat, 15%-os akkuval és 44 megmaradt kilométerrel értük el az utunk végét 13,4 kWh átlagfogyasztással.
Másnap reggel pedig irány Székesfehérvár és Budaörs. Ugyanis a hang némileg halkult de mielőbb vissza akartam vinni a Gablinihez, hogy nézzék meg mindenképp mielőtt még kiadják újra a gépet. Megmutattam, majd pedig átadtam minden általam szerzett anyagot amit a netről halásztam. Utólag kiderült, hogy csak a féltengely anyát kellett jobban meghúzni. Ezért, ha valaki hasonló hangot tapasztal akkor ne ijedjen meg. Vigye a legközelebbi Nissan szervízbe és tudni fogják, hogy mi a baj. Csak a kerekeket kell levenni és meghúzni az anyát, egyáltalán nem veszélyes és időigényes beavatkozás.
Kicsivel több mint egy hétig volt nálunk az új LEAF, ez idő alatt közel 2500 kilométert tettünk meg közösen. Ebből 2100 volt Szlovénia és Olaszország – ez idő alatt egyetlen egy darab Petrol kártyát vásároltunk, még akkor mikor átkeltünk a Szlovén határon. Ezért a kártyáért fizettünk 10 eurót, ennek a felét használtunk fel – azaz 5 eurót. Most, hogy elértünk a cikk és a teszt végére bátran ki merem jelenteni, hogy az egész utazásunk alatt 5 eurót költöttünk az autó „tankolására”. Persze, voltak autópálya díjak, de az belsőégésű autóval is lettek volna. Itt most az a lényeg, hogy egy elektromos autó mennyivel gazdaságosabb, és egy elektromos autóval is el lehet menni hosszabb útra.
A vadonatúj Nissan LEAF-et pedig nagyon nehezen adtuk vissza, hamar a szívünkhöz nőtt. Egy élhető családi elektromos autóról beszélhetünk mikor kiejtjük a vadonatúj LEAF szavakat. Kényelmes, tágas, stabil, gazdaságos és megbízható e-autó. A fogyasztása is kiváló, egyedül talán az a fránya töltés lassulást írhatjuk a negatív dolgokhoz. Viszont ne csodálkozzunk, hisz ha bele építették volna az aktív termál menedzsmentet, akkor az ára sem ennyi lenne. Így pedig nem ez lenne az egyik legolcsóbb e-autó a piacon ami már bőven megüti a családi autó kategóriát. Viszont, egészen a haza útig nem volt semmi gond a töltéssel. Bátran merem állítani, hogy hosszabb utakat is simán meg lehet vele tenni! A második villámtöltés után lassult be, kánikulában!
Hamarosan megnézzük, hogy miképp muzsikál hűvösebb időben is.
