Február 22-én délután került megrendezésre a budapesti Larus Rendezvényközpontban az Autózás 2.0 elnevezésű konferencia, ahol a hazai autós élet jelentős szereplői tartottak előadást különböző, a hazai autózást érintő kérdésekben.
Az ok, amiért mi is részt vettünk az eseményen, hogy az elektromos autózás helyzete is téma volt szinte mindegyik előadónál, így rögtön tudtuk, hogy ott a helyünk. Előzetes egyeztetés és beléptetés után meg is érkeztünk a helyszínre.
A menetrend az alábbi képen tekinthető meg teljes terjedelmében:
A konferencia köszöntőbeszédét Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője tartotta meg és rögtön utána sorban egymás után érkeztek is az emelvényre az este előadói:
Szijjártó Péter – külgazdasági és külügyminiszter
A miniszter jó hírekkel és számokkal érkezett a magyar autóipar világából. Az autóipar termelési értéke 2017-ben 8038 milliárd forintot tett ki, ami történelmi rekord, és a teljes magyar feldolgozóipari kibocsátás 28,7 százalékát adta. A magyar járműiparban tavaly mintegy 175 ezren dolgoztak, ez is rekord.
Az autóipar jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az első 11 hónap adatai alapján a magyar export értéke már meghaladta a 2016-os értéket, és elérheti a 100 milliárd eurót is, amire még nem volt példa Magyarországon – mondta a miniszter.
Felidézte: 2010-től a kormányzat egy újraiparosítási folyamatot hajtott végre, amelynek legfontosabb pillére az autóipar volt. Mostantól kezdve azonban új gondolkodásra van szükség, már nem az új munkahelyek számának növelése a legfontosabb cél, hanem a hozzáadott érték és a technológiai színvonal növelése – mondta. A Jedlik Ányos-terv keretében 2020-ra a célkitűzés az, hogy mintegy 30 ezer elektromos meghajtású autó közlekedjen a magyar utakon, 2030-ra pedig az állami intézmények járműparkjának 30 százaléka is alternatív energiával működő, illetve elektromos hajtású kell, hogy legyen.
Ratatics Péter – a MOL-Csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős igazgatója
Az igazgató egy stratégia ismertetésével kezdte, miszerint a jövőben átalakul majd a kőolaj felhasználása, a jelenlegi 70-30 arányról. 70% a járművekbe kerülő üzemanyagok és 30% a petrolkémia felhasználási aránya (pl.: műanyag ipar). 2030ig ez megváltozik 50-50% formában. Ezen iparág fejlesztésére a MOL- Csoportnak 3.5 milliárd dollár áll rendelkezésére.
A következő gondolat már az e-autós világhoz kapcsolódott, hiszen felmerül a kérdés, ha a benzinkutakon ennyivel kevesebb üzemanyag fog értékesítésre kerülni, mi lesz a kieső bevétellel. Úgy tűnik, erre is megvan a MOL válasza, hiszen a tervek szerint az töltőállomások átalakulnak egyfajta pihenővé, ahol az elektromos autók tulajdonosai a töltés idejére pihenhetnek, ehetnek, vagy akár egy kávét is ihatnak. Ide kapcsolódó érdekes adat, hogy már most is a MOL- Csoport a legnagyobb kávéértékesítő az országban. Tavaly 41 millió csésze kávét értékesítettek. Szó esett a MOL LIMO szolgáltatásról is, amiről részletesen itt olvashatjátok cikkünket.
Várkonyi Gábor – A Millásreggeli állandó autószakértője
A szakértő az autóipari átalakulásról, változásról beszélt, ami akkor következhet be, ha jönnek az önvezető autók, továbbá egy érdekes okfejtést vezetett le az átállás időszakáról, amikor eltűnnek dolgok az autógyártás világából és megjelennek eddig nem várt hatások.
A Jelen az 100 éve biztos, az autók szebbek, erősebbek lesznek minden évben. Azonban a márkaérték és a tulajdonlás ténye egyre inkább a háttérbe szorulhat. A jövőben nem lesz azonban megkerülhető tényező az önvezető autó, mint jelenség. Az átmenti időszaknak a szakértő szerint 5 fontos tényezője lesz.
- Technológiai cégek térnyerése: jelenleg az autógyártók nyeresége 2-9 %. Ezzel szemben a tech. cégek, mint az Apple vagy Google 30-50%-ot realizálhatnak. Egyes vélemények szerint az adat lesz az új olaj, elég csak azt nézni, hogy okos telefonnal mennyi minden elintézhető már most is.
- Értéklánc: Komoly értékkel bíró alkatrészek, mint a motor és a váltó eltűnése, ami az autó értékének 50%-a is lehet.
- Hatalmi és földrajzi átrendeződés: Kína dominanciája egyre erősebb lesz. Nem fogják sokáig hagyni, hogy a nyugati autógyártók kivigyék az országból a hasznot. Nagy valószínűséggel rögtön elektromos meghajtás lesz a kínai autók következő-generációs meghajtása.
- Fogyasztói attitűd átrendeződése: a mai fiatalok számára nyűg lehet az autó birtoklása, a jogosítvány megszerzése.
- Inkompatibilitás: Pár önvezető autót elbír az autós társadalom, de tömeges megjelenés esetén komoly problémák merülhetnek fel, hiszen ezek az autók mindenhol betartják a szabályokat, amik sok bosszúságot okozhatnak.
Érdekes kérdés lehet még az autógyártók hozzáállása. A nagy prémium márkák valószínűleg saját maguknak fejlesztenek a továbbiakban és mindent megtesznek a pozíciójuk megőrzéséért, míg egyes gyártók nem törik magukat tovább és inkább bérgyártókká válhatnak.
Tijn Otten – A Business Lease innovációs igazgatója
Az angol nyelvű előadó kifejtette, hogy milyen eredményeket értek el az önvezető technológiák területén, elsősorban Tesla járművekkel. Bámulatos eredmények várhatóak itt is, de a szakértő szerint is 2050 előtt biztosan nem kerül sor a teljes önvezető autó megjelenése. Az önvezető jármű szintjei:
- Level 0: figyelmeztetés az autótól akár hangjelzés formájában
- Level 1: Kéz a kormányon, az autó korrigál
- Level2: kéz csupán készenlétben
- Level3: Nem szükséges az utat figyelni
- Level4: Bármit csinálhatunk
- Level5: nincs kormánykerék
Strang Tamás – A BKK innovációs szakértője
Budapest stratégiáját ismertette a környezettudatos közlekedés tekintetében. Különböző arányok kerültek bemutatásra az autó és a tömegközlekedés által elszállított utasok számáról. Szó esett az „élhető város” fogalmáról, az autómegosztás beillesztéséről a város forgalmába, valamint a Jedlik Ányos tervről.
Ez után még egy rövid vitaműsor került megrendezésre Vitézy Dávid és Várkonyi Gábor között, aminek témája alapvetően a tömegközlekedés kontra autózás volt.
Külön köszönet a Larus Rendezvényközpontnak, hogy lehetőséget biztosított az elektromos autónk töltésére az épület mélygarázsában!
