forrás: Varsányi Péter villanyos gondolatai

Mivel szívügyem az elektromos autó és úgy általában a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, ill. nagyon ellenzem Paks-II-t, rendszeresen teszek ki az FB-re ezzel kapcsolatos morgásokat, melyekre barátaim-ismerősem-ellenségeim élénken reagálnak; ezért az alábbi írásban röviden összefoglalnám pár gondolatomat a témával kapcsolatban.
Elöljáróban annyit, hogy 7+ évet dolgoztam az elektromos energia elosztásának mérésén, Apám máig energetikusként keresi a kenyerét, így nekem jobb rálátásom van a nagy átlagnál a villamos energia termelés-szállítás-elosztás-mérés-számlázás-lopás témakörében. Több olyan tervem is készült, amelyek elvileg hétpecsétes titoknak minősülnek (pl. lopásvédelem ill. 2020-2030-ban bevezetni szándékozott megoldások), így bizonyos pontokon homályosan kell fogalmaznom.

Első témakör: miért elektromos autó? Mert tiszta, környezetbarát is tud lenni, ha nem szén és atom állítja elő az energiát, hanem nap/szél/geotermikus/árapály/hullám erőmű. Az elektromos meghajtás számtalan előnnyel rendelkezik a belsőégésű motorhoz képest: míg annak hatásfoka 30-40% körüli, az elektromos meghajtás 95% körüli, és vissza is tud táplálni fékezéskor és lejtőn, így összességében 16-20 kWh/100 km fogyasztás érhető el, ami töredéke az átlagautó által elégetett átlagbenzin energiatartalmához képest. Ebből jön az egyetlen egy hátránya is: az autók fűtéséhez azt a felesleges hőt használják fel, amit normál esetben az autó elején lévő hűtőrács pazarol el; télen, fűtéskor egyszerűen a külső radiátor helyett a belsőt fűtik a keletkező forró vízzel. Minél takarékosabb egy kisautó, annál gyengébb a fűtése; az elektromos autóé így a leggyengébb; konkrétan lemerül az akku, mire felfűti az autót. Ez a mi klímánkon, télen kicsit gond, de nem halálos – míg a környezetszennyezés és a globális felmelegedés viszont az!

További előnye az elektromos meghajtásnak, hogy már nulla sebességhez közel is nagy a nyomatéka, nem kell sebességváltó, egyszerűbb a gyártása, a villanymotor kb. örök életű, mert nincsenek benne súrlódó alkatrészek, az akkuk újrahasznosításának pedig nincs semmi technikai akadálya, egyszerűen csak annyi van ma, hogy ma még nincs elég kidobott akku ahhoz, hogy megérje erre vállalkozásokat, üzemeket alapítani. A lítium másik baja, hogy „nem eléggé mérgező” ahhoz, hogy már most óvatoskodjanak vele.
Az elektromos meghajtás hatótávja meg teljes mértékben pénzkérdés: a most még drága akkukból csak 24-30 kWh-t építenek az autókba, amik így 150 km körüli hatótávot tudnak, de már van gyártó, aki belerak 100-120 kWh-t, és a hatótáv is mindjárt meglesz 600 km. Jó, az ára meg nem 12 MFt, hanem 30 MFt lesz. Gazdagéknak úgyis mindegy…

Az elektromos hajtás biztonságos is lesz, hiszen a Forma-1-ben is meg tudták oldani, hogy ütközésnél ne robbanjon fel a benzintank; jelenleg azonban az első generációs autóknál volt már rá precedens, hogy ütközéskor kigyulladt az akkumulátora; ez pusztán konstrukciós gond, egyszerűen nincs még elég gyakorlati tapasztalat. De jelenleg arányaiban sokkal kevesebb elektromos autó kap lángra, mint ahány benzines/dízel autó ég ki az út szélén; aki ezt nem hiszi, olvasson kicsit utána. Az elektromos biztosíték amúgy is filléres alkatrész; technikailag nem probléma lebiztosítani az akkut szegmensenként.

Második témakör: honnan szerezzük ezt az energiát? Téves összehasonlítás azt mondani, hogy a ma eladott benzin energiatartalma 6 Pakssal egyenértékű, hiszen ma pancsoljuk az energiát, harmadát-negyedét használjuk csak fel. Ráadásul olyan valamit fogyasztunk, amit nem tudunk újra előállítani, azaz nem fenntartható ez az állapot örökké. Hogy mikor fogy el a benzin, erről lehet vitatkozni, de a németek már elvesztettek egy világháborút amiatt, hogy ott és akkor nem volt nekik elég belőle…
A probléma megértéséhez meg kell ismernetek pár fogalmat: a villany ugyanis nem gáz, amit összenyomhatunk, tárolhatunk, stb. A házakba nem úgy jut el a villany, hogy Pakson benyomják a vezetékbe,  a konnektorból meg kijön! A villamos energiához az alábbiakat kell tudnotok:

1. A villamos energia nem eltárolható, de az annak előállításához szükséges nyersanyag igen. Uránból van pár évre készlet, de több nem tárolható el egy helyen, mert veszélyes. Szén és gáz jól elvan a föld alatt, amíg nem kell. A nap – Simon L. László eszetlen mondataival ellentétben – eltárolható; nem csak napelem van a világon, hanem naperőmű is, ahol a nap hőjével gőzt fejlesztenek, és ezt a gőzt föld alatti tárolókban, nagy nyomáson eltárolják, majd ebből gőzturbinával és generátorral éjjel-nappal villanyt állítanak elő. Ráadásul a naperőmű jobb hatásfokkal dolgozik, mint a napelem, mert míg az előbbi hatásfoka 30-40%, a napelemnél még csak 20%-nál tartanak, de inkább 16-18%-nál. Csak egyszerűen túl drága még egy naperőmű, amikor még a napelemek is 20-25 év alatt térülnek meg. A szél meg éjjel is fúj, ha nem is olyan intenzitással, bár ez inkább a tengerparti országoknak hasznos; itt a Kárpát-medencében eléggé szélvédett helyen vagyunk. Végezetül a tüzifa is napenergia, csak éppen biológiailag hasznosítva; nem is rossz hatásfokkal, és a telepítési költsége (a facsemete) is filléres tétel. Csak kicsit lassssssú…

2. A villamos energia nem szállítható akármeddig, mert nagyok a szállítási veszteségek. A gáz – ha nem szivárog – elvileg a világ végéig is elvezethető, max. a harmada elhasználódik szállítási veszteségként a kompresszor-állomások működtetésére. (Köszi K.P.!) A szén is elmegy a hajókon vagy a vasúti síneken gond nélkül bárhova. A villamos energia viszont nem, mert ha nagy az áram, akkor a vezeték vastag és sok feszültség esik rajta; míg ha nagy a feszültség, akkor kisebb az áram, de a koronakisülés viszi el az energiát. Ráadásul a trafók, amelyek a feszültség fel- és letranszformálásához kellenek, szintén melegednek, a nem napon lebarnult egyének meg többet lopnak el belőle, mint az bárki is sejtené az olvasóim közül… Lehet persze a villanyt országok között vezetgetni; van rá mód, csak nem érdemes.

3. A fenti okok miatt a villamos energia termelők és fogyasztók ún. mérlegkörökbe vannak kötve. Egy-egy mérlegkörben meghatározzák minden 15 perces időszakra, hogy ki mennyi energiát termel, és ki mennyit fogyaszt. Ez az ún. „terhelési görbe” csak a nagyfogyasztóknál jelenik meg; a kisember otthon a konnektoraival csak porba fingó senki azokhoz a nagy teljesítményű kompresszorokhoz vagy szállítómotorokhoz képest, melyek egy személyautó méretében akár 1-10 MW-os energiákat is megehetnek. Nagyon fontos, hogy a mérlegkörben a játékszabályokat mindenki betartsa, nem véletlenül MÉRLEG a neve; ha ugyanis túl sokat vagy túl keveset termel, vagy túl sokat vagy túl keveset (!) fogyaszt valaki, a mérleg kileng, és a mérlegkört nem lehet egyensúlyban tartani, az felborul: leállnak a generátorok a védelmi berendezések megszólalása miatt, és elmegy a villany. Órákra, de akár napokra is, mert ha pl. egy turbógenerátor leáll, akkor az alsó, föld felé eső hőszigeteltebb fele lassabban hűl ki, mint a felső fele, ettől elgörbül a tengelye, nem lehet többé megforgatni, mert szétrázódik. Meg kell hát várni, hogy teljesen lehűljön, és csak akkor lehet újra felpörgetni. (Annó Csernobil is azért robbant fel, mert pont a turbógenerátorokkal játszottak, hogy azok lelassulásával akarták előállítani a villanyt arra az időre, amíg elindulnak a dízel generátorok, amelyek aztán villannyal látták volna el az erőműt és forgatták volna a turbógenerátort, hogy egyenletesen hűljön le. De amíg ezzel vacakoltak, a reaktor szépen megszaladt és felrobbant…)

4. Szóval jelenleg az a helyzet, hogy van egy kialakult infrastruktúra a mérlegkörök szép üzemeltetéséhez: ez a „kockás papír” és a fax. Nem vicc, tényleg! Hónapokra előre meg kell határozni, hogy ki mennyi villanyt akar majd. Így ebbe nem fér jelenleg bele, hogy napelemek termeljenek a hálózatra ész nélkül. Túl gyors lett a fejlődés ezekhez az elmaradott, kőkorszaki dolgokhoz képest. Ezért szándékosan túl olcsón, „féláron” veszik át a napelemes villanyt, ami így nem éri meg nálunk; 20-25 év alatt térül meg jelen feltételekkel. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, több dolognak is változnia kellene:

4/A: A villamos energia árának változónak kellene lennie annak függvényében, hogy a mérlegkör mennyire akar kibillenni. Jelenleg van a nappali (mai nevén minden napszaki) villany, és a fél áron adott „éjszakai” (mai nevén vezérelt) villany. A kettő ugyanazon a dróton jön ugyanabból az erőműből, csak a lakások előtt van kettéválasztva egy kapcsolóval. Régen, amíg fejletlen volt a technika, időkapcsoló órák voltak, és éjszaka kapcsoltak (ezért hívták régen éjszakai áramnak), ma már ún. hangfrekvenciás kapcsolók vannak, így a villamos vezénylőből ki-be tudják kapcsolgatni, amikor a mérlegkör kicsit megborul.  Azért lett külön választva a kettő, mert a falusi villanyszerelőnek el lehet magyarázni, hogy a villanybojlert a vezéreltre kell kötni, és akkor „olcsóbb”, de ha Mari nénire bíznák, akkor azt se tudná, mihez kezdjen. De a falusi villanyász is világgá szaladna, ha IP címet és alhálózati maszkot kellene konfigurálni az okos bojler bekötéséhez.

4/B A jövő – reményeim szerint a közeli jövő – az lesz, hogy a villamos energia ára még többfelé fog válni. Ennek pusztán informatikai hiánya van jelenleg. Minél gyorsabban tud majd valaki minél nagyobb teljesítményt ki-be kapcsolni, annál hatékonyabban tudja ezeket a mérlegköröket kiegyensúlyozni. A végső cél az, hogy amint egy nagyobb felhő eltakarja Fejér megyét, és az abban üzemelő összes napelemet, a Fejér megyei mérlegkörben lévő összes nagy fogyasztó vegye vissza a fogyasztását; és amint a felhő elmegy, kapcsolja újra vissza. Ezt úgy lehet megoldani, hogy az összes nagy fogyasztó intelligens rendszerbe kapcsolódik. Ez az „okos otthon”, és nem az, hogy kétéves debil gyerek szintjén örülsz, mint majom a farkának, hogy a mobiltelefonnal fel-le tudod kapcsolgatni a színes LED-es lámpádat; legalábbis én az asztali lámpa fel-le kapcsolgatásából kb. ekkor nőhettem ki…

4/C Az elektromos autók akkupakkja átlagosan 30 kWh; a maximális töltőteljesítmény 1 fázison kb. 2 kW (230V*10A), 3 fázison már 8 kW (400V*16A). Elvileg maguk az akkuk tölthetőek lennének 80 kW-al is, ahogy a gyorstöltők is töltik. Most tessék kicsit belegondolni egy mérlegkörbe, ahol 100-500 MW-os teljesítmények vannak: 50.000-250.000 autó töltése  tudna egy mérlegkört elvinni egy fázison, 12.500-60.000 autó 3 fázison, de gyorstöltőből is kellene vagy ezer darab – ha nem lenne semmi más az adott mérlegkörön. De mivel van, és jól ki vannak egyensúlyozva, jelenleg az otthon töltött elektromos autók nem igazán jelentenek problémát, max. a gyorstöltők, amiből jelenleg kettő (!) – igen, kettő! – van az országban. A többi csak annak csúfolt sima 3 fázisú töltő.

4/D A jövő szerintem az, hogy otthon az emberek elektromos autókat tartanak, amelyek be vannak kötve a házba is. Ha épp megy az okos mosógép, akkor leadja a jelzést, hogy neki most energia kell; az autó akkuja és a hálózat pedig együtt adja neki a kért energiát. Épp abból, amelyik olcsóbb: ha épp drága az áram, mert nem süt a nap, akkor az autód akksija merül le, de ha olcsó, mert hét ágra süt a nap, akkor a hálózatot terheled. És ha épp mennél valahová jó messzire, akkor benyomsz egy gombot, és ötszörös áron gyorstöltöd az autódat. De ha nem sietsz sehova, akkor rajta hagyod, és szépen cseppenként tölti az akkut, mindig akkor, amikor a legolcsóbb az áram. Így egy tele „tankot” 200-500,- Ft-ból megúszol. Mert igen, ennyi egy tele tank! Nem azért tankolnak ingyen az elektromos autó tulajdonosai, mert a burzsujokat támogatja az állam, hanem mert annyira filléres tétel az elektromos autózás!

4/E Hogy ez mennyire nem a jövő, van már Magyarországon is egy lakótelep, ahol van egy pilot rendszer. Minden lakó kapott egy pici kijelzőt, ami csipog, ha olcsó az áram, és akkor – ma még kézzel – elindít egy mosást, „óccsóért” a háziasszony. Ezen rendszer specifikációjában az én kezem nyoma is benne van, így ezt tovább ne boncolgassuk… Annó az energialopások elleni harc is azért volt reménytelen, mert a villanyóra leolvasók havonta jártak, így 29 napon át lehetett lebukás-mentesen lopni az áramot. Aztán bejöttek a GSM távleolvasók (csak én 12.000 db-ot gyártottam le belőle), és már naponta látták a központban, hogy lopják a villanyt. De még így is volt 23 nyugodt órájuk lopni. Ezért álltam neki egy GPRS (mobil internet alapú) kiolvasónak, amely azonnal beszólt a központba, hogy „Helló, Józsi bácsi már megint lop!” Alig egy év kellett, hogy a GPRS modemek megjelenése után termék legyen belőle. Sajnos ebből nem lett nagy eresztés, mert itthon nagy a korrupció és úgy már nem érte meg, hogy tejelni kellett volna belőle jobbra-balra; a szlovákok bezzeg felhasználták az ötletet, még tovább is léptek egy szintet! (Ennyit az állítólag dübörgő gazdaságunkról…) Így ha lenne reális igény egy ilyen intelligens rendszerre, nem hiszem, hogy soká tartana megvalósítani.

Szóval most ér körbe Paks-II, a napelemek és az elektromos autók. Ha felépítik Paks-II-t, lesz az ország közepén két b@szott nagy mérlegkör, aztán hozd azt egyenesbe, ahogy tudod; építs százszámra vezetékeket, nagy veszteséggel vidd minél messzebb az 1000 MW-ot, hogy találj elég sok fogyasztót rá. Az ország többi része meg majd megy a levesbe, szénerőműről jár, mint eddig, és a napelemeknek örökre harangoztak, ahogy az elektromos autóknak is.

Ha elterjednek az elektromos autók, akkor lesz országszerte egy olyan nagy fogyasztó, ami bármikor ki-be kapcsolható; tölthető kis árammal és naggyal is. És akkor már jöhetnek ezerszámra a napelemek, és lehet bizniszelni, hogy én az olcsó napommal töltöm a Te kocsid, cserébe éjjel majd az autód működteti a TV-m. És az megújuló lesz, környezetbarát és olcsó.
Mindezek mellett a magamfajta észlényeknek újra lesz értelmes munkájuk, a napelemek felszerelése és karbantartása is új munkahelyeket teremt, az akkukat és a sérült napelemeket is majd megéri újrahasznosítani, mert lesz belőlük annyi, hogy megérje rá céget alapítani. A magyarok kiléphetnének a világpiacra intelligens töltőkkel (Jé,ilyet is fejlesztettem már…), és nem a Tesla fogja megint learatni a babért. Mert mi másért akarna akkukat rakni még a garázsba is? Az átlag magyar ezt nem érti: hülye a Tesla, és felesleges burzsuj baromság az elektromos autó – aztán szépen le is maradunk a világban…